Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1982-1983
1983. január 26.
28 A szarvasmarha tenyészérték becslési módszereinek kidolgozásai a kutatómunka e témán belül a húshasznú tenyészbikák komplex tenyészérték becslési rendszerének kimunkálására irányul. Jelenleg a tenyészérték becslési rendszer alapvető elvi és módszertani kérdéseinek tisztázására irányuló adatfeldolgozások és értékelések vannak folyamatban. A Takarmányozástani és Tejgazdaságtani Tanszéken 1982-ben elért,eredmények; 1.1.2,4. Különböző időben és fejlődési állapotban kaszált füvet silóztak az agárdi Mezőgazdasági Kombinát Sinatelepi Gazdaságában.Megállapították a silézandó fűnél az optimális betakarítás! időt, amikor a legkevesebb a táplálóanyag- .veszteség, 2.3.35. A kisérlet beállításra került a Bikali Állami Gazdaságban. Az adatok gyűjtése és feldolgozása átnyúlik a követ- .kező évre. 3.2.1. Tejelő frizjuhok tejtermelésének vizsgálata; az alábbiakra terjedt ki - a testtömeg és a tejtermelés kapcsolata,- a törzshosszuság és a tejtermelés összefüggése,- a gyapjuhosszuság és ;a..tejtermelés összefüggése,- a nyirósul;/ és a tejtermelés összefüggése, a gyapjufinomság. Eredményeket az adatok feldolgozása után tudnak közölni. A Pöldmüveléstani és Növénytermesztéstani Tanszék a gyephasz- nositási lehetőségek hústermelésre szakosított szarvasmarha állománnyal cimü kutatási téma keretében elsősorban a dombvidéki, rossz ökológiai környezeti viszonyok között lévő feltétlen legelők növedékenkónti füt érmés megoszlásával és ezek egész évi állateltartóképességének meghatározásával, valamint a kiegészítő takarmányozás biztosításával foglalkozik. A vizsgálatok során megállapitást nyert, hogy ezek a feltétlen husmarha legelők átlagosan 1-1,8 db/ha kifejlett húshasznú állatod tudnak évenként megbizhatóan eltartani, ilyen terhelés mellett elsősorban a nyári kisülési időszakban a legeltetési idény közepén és végén kiegészítő legelőről, vagy kiegészítő takarmányozásról kell gondoskodni.
