Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1982-1983

1983. január 26.

3 lß ős or ban a nitrogén műtrágyával uronytrJ anul oí látott kezelése';:; muta tat iő~2é % megbetegedést, logkisssb, üteg.7 4 %-os regbeteged ca u, • V?K kombinációban fordult elő. Ásókban a növéir/vódolmi blokkokban . amelyekben nen használtak fungi cider, a tala;' fern M/lenit ők 6s iicrbicidek közvetve hoi negatívan, hol pozitívan hatottak a iuzáriózisra,

A műtrágyákézclésokbea vizsgált populációökológiai összefüggések azt mutatták, hogy as in tenciv busafajták kedvezőbb összetételű, táplálékot jelentenek a kártevőknek, ezért a fajtaváltás elősegítet te c. faj elszaporodását. A mű trágyaadagok növelése a szövő cell'-er. olyan változásokar eredményezett, amely kedvező a ve t és i’ ehéri a 6 bogár szempontjából. Minél nagyobb adagu műtrágyát kapott egy parcella, annál erősebb volt a fertőzés.

A legnagyobb adagot kapó parcellák növényeinek szártetőző levelei szinten teljesen lehámozottah voltak. A nagyadagu műtrágyázásban r Mózesült parcellák termese - bár. a kártétel jelentős volt megás jobbnak Ígérkezett a kisebb adagu mütrágyázásban rfszeslte 11.ei:é: 1■; L.. 4

4. Alprogram:

nA tápanyagok korforg1■■Imának vizsgája tag

Alprogramve^-ető í Dr. DEHRECZEKE PALA ATE Keszthely

Együttműködők; Mezőgazdasági Kémiai Tanszék, Talajtani Tanszék,

Állattani Tanszék, mikrobiológiai Tanszék Vízgazdálkodási- és Holioráeiós Tans2ék.

Az 1982» évre rendelkezésre álló pénzösszeg: 400.000.»- Ft.

Témacsoportok eredményei;

Tópanyagmozgások és veszteg Mek; /Mezőgazdasági Kémiai Tanszék/ A gödöllői barna erdőtalaj on /3záritópusztán/ tanulmányozás tárgyát képezi a tápanyagok mozgása különböze kezelésekben.

A nitrogén mozgás legjobban a ■«el jelzett műtrágyák mozgásával követhető. Mikroparcellás kísérletekben 3x4ö kg 2T/ha IC atom%~al dúsított ammóniumritrát kiszórása után késő ősszel /az utolsó kiszórás után kb. 5 hónappal/ a talaj AH’^ +

KOŐ -II tártál .a 30 cm. mélységig, 10 om-eo rétegenként került vizsgálatra.