Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1982-1983
1983. január 26.
- 3 A tojások morfológiai, biológiai és beltartalmi értékei optimálisak, minek következtében 70 % feletti keltethet ős éget mutatnak, a kikelt naposcsibék pedig optimális testtömegük mellett 21-22 g/, jó vitalitásnak és jó eredménnyel nevelhetők fel. A fácáncsibék életképességének jellemzése a sziktömlő tulajdonságai alapján: az életképességet az intenzív anyagcsere, gyorsütemü növekedés jellemzi, mely a szikzacskó tömegének rohamos csökkenését vonja maga után, A keltetés 21 napjára jellemző 8 g-os sziktömeg a nevelés 2, napjára 1/10-re csökken, A szik tápanyagainak gyorsütemü felszívódása, illetve értékesülése miatt a nevelés 7, ill, 8,napjára teljesen felszívódik, A szik amorf alakú, fajra jellemző tömegű és térfogata szoros összefüggést mutatott az életképességgel, A sziktömlő tápanyagainak a mobilizációjában jelentős szerepe van a víznek. Az életképes egye- dek szikzacskójának szárazanyagtartalma a kelés előtt magasabb, a nevelés első 10 napjában pedig alacsonyabb, mint az életképtelen egyedeké, A zártéri apróvadtartás állategészségügyi technológiájának fejlesztése: Foglalkozunk a legfontosabb fertőző fácánbetegségek elterjedési fokának felmérésével, és a fertőzött- segi szint kialakulásának megállapításával. A vizsgált vérminták és az elhullott állatok boncolása alapján a retikulo- endoteliozis elterjedésének mértéke mintegy 4o %-os. A mi- koplazmózis a törzsesitéskor és a tojatási szezon végén emelkedő, márványlépbetegség viszont csökkenő tendenciát mutatott a kérdéses időszakban. A zárttéri nagyvadtartás egészségügyi technológiájának továbbfejlesztése: Összehasonlító vizsgálatok folynak a szabad területen élő, és karámban tartott hazai vadfajok immunszerológiái állapotának, vérparamétereinek, testméretkondicionáló viszonyainak összehasonlítására, A vizsgált betegségekre nézve viszonylag kevés pozitív reakciót adó mintát találtunk, 1 I) I
