Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1972-1973

1973. január 30.

Az államvizsga befejezése után az elnök egyénenként érté­keli a munkát és közli az eredményeket, A hallgató a három államvizsga tárgyból /vállalatgazdaság­tan, számvitel- és pénzügyi ismeretek, mezőgazdasági ter­melési technológiák/ tantárgyi elkülönítés nélkül legfel­jebb kO perces feleletet adhat. Felelés közben a hallgató szemléltetésre a táblára is rajzolhat, számítási eljáráso­kat, példákat ismertethet, A vizsgáztató, illetve az Államvizsga Bizottság tagjai egy- egy államvizsga tárgyra vonatkozóan legfeljebb 10-10 percen belül tehetnek fel kérdéseket, A kérdések vizsgatárgyankén­ti elkülönítéséhez természetesen nem kell ragaszkodni, A feltett kérdések nem irányulhatnak a hallgató valamennyi té­vedésének helyesbítésére, továbbá nem irányulhatnak a rész­letes tantárgyi ismeretek újbóli számonkérésére sem, mert a komplex vizsga ebben az esetben elveszti értelmét. Az államvizsgán az állaravizsgatételekben nem kell a teljes tantárgyi ismeretanyagnak szerepelni. Az államvizsgatótelek kidolgozásánál is a gyakorlati termelési feladatok megoldá­sává megoldási lehetőségek közötti helyes választás legfon­tosabb szempontjai, módszerei, eljárásai ismertetésére kell a hallgatókat ösztönözni. Zsámbék, 1973, január 9, .uwUtOu /Dr, Szemes Lajos/ egyetemi docens szakvezető MSz.: 15/1973.

Next

/
Oldalképek
Tartalom