Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1970-1971
1971. február 19.
3 gazdálkodásra c- témát alapozó jelleggel sem kutathatjuk, pedig a személyi feltételek e nagyon fontos munkához sokáig csak Ivarunkon lesznek biztosítva. Az Állattani tanszéken, a Növénytan Növényélettani tanszéken /Dr. Fábián Gyula professzor irá- nyi Cet sával/ magasan kvalifikált csoport, nemzetközileg elismert uj metodikákkal rendelkeznek. A mezőgazdasági válhatok ökonómiai kérdéseinek kutatása c. feladatban koordinálják az ökonómiai jellegű tanszékek kutatási tevékenységét. Az előzetes egyeztetések ellenére a kutatásokban néhány átfedés található, mivel a mezőgazdasági vállalatok ökonómiájának csaknem valamennyi fontosabb kérdését az Agrárgazdasági Kutató Intézet is felvette programjába. Ezt azonban szükségesnek, sőt hasznosnak tarthatjuk, mert különböző szemléletű koncepciójú kutatók munkája még azonos problémák feltárását is elmélyítheti. Kárunk hatékonyan résztvesz az ipari jellegű szarvasmarha tenyésztésére, valamint a rét és legelő gazdálkodásra vonatkozó kutatási programokban, továbbá kisebb mértékben közel 15 kutatóbázist segít tevékenységével. A kutatómunka helyzetével, tudományos életünk fejlődésével a Kari fanácson kívül a pártalapszervek taggyűlései is foglalkoztak. /legutóbb 1971. I. 27-én összevont taggyűlés értékelte a legfontosabb feladatokat/. A viták és határozatok segítették a szemlélet formálását, melynek eredményeként jelentős változások következtek be. A vezetők, a problémát felismerő kutatók alkalmasságának elbírálásánál figyelembe vettük a személyisége u, hazai és nemzetközi tekintélyét, a tudomány fejlesztése terén elért eredményeit. Helyzetünket könnyítette az utóbbi évek következetes káderpolitikája, melynek eredményeként a vezetők számos nemzetközi szervezetben /ENSZ, EAO bizottságok/ valamint a Llagyar Tudományos Akadémián vezető szerephez jutottak, V2-
