Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1970-1971
1971. február 19.
4 Hitkán fordul elő, hogy előadások közben vagy után Irodalmi forrásokat említenének, annál többször az, hogy nincs jegyzet, nincs könyv, ami van elavult. Pedig nem az a fontos, hogy ki hogyan és miből készül fel, hanem az oktatás végcélja, megfelelő ismeretek megszerzése. Itt szeretném aláhúzni az anyag következő megállapítását. "Egyetemünkön az erkölcsi-anyagi elismerés súlypontját az oktató és nevelő munkára kellene áthelyezni." Ez messzemenően egyezik a hallgatók véleményével, miszerint az egyetem elsősorban oktatási és másodsorban kutatási intézmény. A hallgatók sok esetben érzik úgy, hogy jelenleg nem ez az elsődleges. Elhangzanak érdektelen, rendszertelen előadások is - ez természetesen együttjár az alacsony látogatottsággal. Azt sem tartom lehetetlennek, hogy úgy kellene biztosítani az előadásokra az érdeklődést, hogy az előadások már feltételeznének bizonyos alapvető ismeretanyagot. Ennek eohnikai megoldása a következő lehetne. Aznelőadásokat megelőezően vázlatos anyagok készülnének - jegyzet vagy stencil formájában. Ezek tartalmaznák az anyaggal kapcsolatos alapfogalmakat - alapvető ismereteket, amelyekre az előadás épülhetne. Ennek folyamatos elsajátításáról test vagy egyéb dolgozatok formájában lehetne meggyőuődni. jj Ez a mó szer több oél elérését tenné lehetővé.- Egjhrészt biztosítaná a folyamatos évközi felkészülést,- Másrészt az előadások "értő fülekhez" szólnának.- És nem utólsósorban több idő maradna a még meg nem jelené legújabb eredmények ismertetésére. A hallgatók ilymádon már évközben megismernék az adott tárgy lényegét - annak ismeretében dolgozhatnának az adott vázlat kiegészítésén. Ezzel a tanulási móddal sohasem lehet egyenértékű - a csak vizsgaidőszak tanulói, bármilyen hosszú is az idő, mert ez sok esetben csak vizsgára való tanulást jelent. Ez a megállapítás egyezik az Országos Felsőoktatási Nevelési munkaközösség véleményével, mely szerint a mai felsőoktatási tanulmányi munka legkritikusabb pontja az inproduktiv kampájn- szerü vizsgára tanulás, a folyamatos ellenőrzés, a rohamos felkészülés, alkotó anyag feldolgozás gyakori háttérbe szorulása. 5
