Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1969-1970

1969. szeptember 27.

hogy egy bizonyos időszakban, bizonyos irányitó konoepoiók úgy látták, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak egy ilyen irányú szakemberképzést kell folytatnia»

Tehát a mérnöki szintű, tudományos szintű oktatást meg lehet %y is olaani, hogy közben szakosítunk, a másik dolog, ho y nekUnk igen nagy a felelősségünk a;„ért, hot)y a kiképzett hallgatók versenyképesek: legyenek.

Másik kérdés, ami felvetődött, a technológiák ée azok kidolgozásának a problémái.

I

Szerinte tudni kell a hallgatóknak a 3-4 féle technológiai variáns során, hogy az mibe kerül, pl. a sertéstenyésztés, búzatermesztés stb., azt a költségadatok és 8 várható hozamok alapján lehet eldönteni. Tehát a hallgatónak számolnia kell a költség tényezőivel. Szerinte az üzemeket olyan szakemberek vezetik és irányítják, akik a termelési folyamatokat be tudják illeszteni a épgszdaságba ée bizonyos fokig a világgazdasági relációba íp. Persze bizonyos fokig ezt a feladatot nemcsak üzemgazdász végzettségű szakember tudja e látni.

bzek a problémák, amelyekkel számolnunk kell. Hogyan induljunk el, legkönnyebb volna a Kari vezetésnek, ha három Kart lehetne felállítani, ae ez irreálisnak látszik.

Felvetődik az a kérdés, hogy mikor kezdjük el ezt a szétválást.

Az első évnek az együtt futása nem vitatható, a szétválás csak a harmadik évben következnék be és az egyes speciális területek igényét jobban ki lehet elégíteni. Figyelemre méltók azok e gondolatok, amelyeket Dobos elvtárr felvetett, hogy tén$.egeeen képesek vagyunk, hogy egy ilyen jellegű továbbképzést, megoldjunk és feltételezi, hogy erre a lehetőségek megvannak.