Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1969-1970

1969. szeptember 27.

14 állattenyésztő szakember van. A különböző üzemek szakemberkérő leji

veiéiből is kitűnik, hogy az élet maga veti fel, hogy bizonyos mértékben az általános mérnökképzésen belül feltétlenül szakosodni kell. Az alapképzésnek a £ évet megfelelőnek tartja. Az alapozó tárgyak jelenlegi oktatását felül kell birálni, mert az az egyes tárgyakban túl van méretezve.

A szakszemináriumokon kell a Növénytermesztés és Állattenyésztés részére szükséges elmélyülést biztosítani.

A vegyszeres gyomirtás kérdésében nem ért egyet a hozzászólásokkal. Rém elegendő a technológia ismerete. Mélyebb tudású, növényélettani, termesztési ismeretekkel rendelkező szakemberek kezében kell, hogy legyen a Növényvédelem irányítása.

A mélyebb szintű speciális tagozódás a Tanszéken belül megoldható, ügy látja a Tanszéken, hogy az első lépéseket - mivel ez élet sürgősen követeli - bizonyos mértékű szakosodásra, specializá^- láera meg kell tér i, a postgraduális képzést be lehet állítani a javasolt szakosodási képzésbe.

űr. iüia^yari nndrás tanszékvezető egyetemi tanár:

Az Agrártudományi .Egyetemen mezőgazdasági mérnököket képezünk ki, az élet baromfitenyésztőket, öntözéses növénytermesztőket stb. kivan. A végzett hallgatóinkat nyilvánvalóan nem igazgatóknak és el- büköknek hívják meg, hanem pl. állattenyésztőnek. Vigyázni kell azonban, mert egyéb területeken - az ipar, a tanárképzés területén s szűk speoializálás nagyon nagy károkat okozott. Nem tartja véletlennek, hogy Kádár elvtárs kitért arra, hogy nem szabad túlzottan specializálni a képzést az Egyetemeken. Véleménye szerint nem használtuk ki a szakmérnökképzést, az általános mezőgazdasági