Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1969-1970

1970. február 20.

- 2 Meggyőződésünk azonban, hogy a következő években az igény a Jelenlegi, kb. 70 %-kal szemben a szakosított képzésben részesült mezőgazdasági mérnökök iránt fokozódni fog.

3. Tanterveinkkel kapcsolatban néhány általános megjegyzést kívánunk tenni:

a/ Az első két évben minden hallgató teljesen azonos kiképzésben részesül. Az egyes tárgyak arányán és óraszámán az esetek nagy részében nem csináltunk lényeges változtatást. A kémia óraszámát csökkentettük csak bizonyos mértékoen és ketté osztottuk a tárgyat oly módon, hogy az első félévben csak az általános szervetlen és szerves kémia kerüljön tárgyalásra. A biokémiát terveink szerint a növény- és állatélettanban kapnák meg, az agrokémiát pedig külön tárgyként szerepeltetjük. A növényélettan és részben talajtan oktatására úgy kerülne sor, és ily módon ez az eddiginél magasabb szinten volna megoldható.

Előrehoztuk a gépesitéstan cimü tárgyat, hogy a hallgatóság az első nyáron az alapok ismeretében vehessen részt a gépesitési gyakorlaton, s a IV. félévben megemeltük a tárgy gyakorlati óraszámát, hogy a munkagépek megismertetésére is elegendő időt biztosítsunk.

Lényegesnek látjuk az első két év anyagában a mérnökképzés igényeihez való fokozott közelítést az alaptárgyaknál és a lexikális Jellegű ismeretanyag csökkentését. Ezt a csökkentést azzal szeretnénk egybekapcsolni, hogy ugyanakkor a gyakorlati szempontból fontos témák az oktatás során nagyobb súlyt, nagyobb szerepet kapjanak.

b/ Az üzemgazdasági szak tantervén, a közgazdasági tárgyak arányán, az oktatási helyek csökkentésén kivül semmiféle lényeges változás nem történt. A nem specializált szakok számára racionálisabbá tettük a növénytermesztési és állattenyésztési ismeretek oktatását, növelve az eddigiekhez képest a gyakorlatok arányát, ami az alapismeretek rögzítésén túl lehetőséget ad arra, hogy különböző tech£3