Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1969-1970

1970. február 20.

- 16 ­Nagyon nehéz helyzetben vagyunk az Agráregyetemen, ahol olyan sok a tárgy. Amikor nekünk kell a tárgyák számát csökken­teni, nagyon kompromisszumos megoldást kell végrehajtani, il­letve megoldani. Az Állattenyésztési Szakon a Takarmányozástan óraszáma a minimális ismeretek közlésére megfelelő. A többi szakon is csak szükségmegoldás. 1 fél éven keresztül 2 óra előadás és 2 óra gyakorlat, még a Növénytermesztési Szakon elfogadható, de az Üzemszervezési Szakon ez kevés. Az üzemszervezést matemati­kának tekintik, pedig itt igen mélyreható szakismeretekre van szükség. A másik dolog a Tejgazdaságtan tárgy az állattenyésztési szakon rendkivül összezsugorodott, és nem teljes hozzáillő tárggyal, a husgazdaságtannal kapcsolják össze. Ma már minden gazdaságban tejfeldolgozást végeznek. A községeknek a tejellá­tása is erre alapozódik. Napjainkban egyre inkább felmerül az, az illetékesek körében, hogy túlságosan lazára engedték a köz­ségi tejellátást és feldolgozást. Meggondolandó akKor, hogy most ez az egészen minimális óraszám elegendö-e? A többi sza­kon egyáltalán nincs tejgazdaságtan oktatás. Talán helyes megol­dás, hogy ilyen irányú érdeklődőket tejipari szakmérnökképzésre utasitunk, hogy itt sajátitsák el a megfelelő ismereteket?! Rövidesen a vidéki főiskolák is megkapják a doktoráltatá- si engedélyt. Ez a doktori cim megbecsülését csökkenteni fogja. A doktori szigorlat egy főtárgyból igyekszik egy szélesebb kö­rű specializálást adni. Dr.Baintner Károly egyetemi tanár;

Next

/
Oldalképek
Tartalom