Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1967-1968
1968. január 31.
- 5 tabban elkülönülnek.-, E ké:' .'éle feladatot egy ember —-áun— "s kaidéjének korlátozóttsAga és a speciális ismeretanyag- —- folytonos növekedése és differenciálódása következtében - már nem képes egyaránt óél ellátnia Ilyen módon felmerül a szükségessége annak, hogy az agrármérnökök egy része szélesebbkörü üzemgazdasági /ökonómiai/ ismeretekkel rendelkező szakember legyen» Az ökonómiai feladatok egészéből a közgazdasági feladatokra a Marx károly Közgazdaságtudományi Egyetem kereskedelmi Karán képeznek agrárközgazdászokat« A képzési formával - amint ezt a gyakorlati tapasztalatok,ma már bizonyt tó ák - olyan agrárközgazdászok kiképzését lehet biztosítani, akik igen alapos közgazdasági stúdiumok elvég- % zése mellett - legalább is az agrárvonatkozásu közgazda- sági tevékenység végzéséhez szükséges mezőgazdasági ismeretanyagot is el tudják sajátítani., Ilyen módon alkalmassá lehet tenni őket arra, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos közgazdasági feladatokat , elsősorban népgazdasági, ill, ágazati szinten, jó hatásfokkal oldjanak nego Az üzemgazdasági feladatok mérnöki ellátására azonban az - 1952-57 között az Agrártudományi Egyetemen fennállott Agrárközgazdasági Kar megszűnése után - alapképzési jelleggel üzemgazdasági fc-lkészültségli agrármérnököket nem képzünk. Az ezirányú hiányt utánképzéssel, az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán folyó üzemgazdasági szakmér nőlek épzés igyekezett, ilie igyekszik pótolni.. Ez azonban az e téren fennálló szükséglet kielégítését nem oldhatta és a továbbiakban sem oldhatja meg» Az üzemgazdasági szakmámökképzésre ugyanis a hallgatók többéves gyakorlat eltöltése után és önkéntesen jelentkezhetnek, A teljeskörü üzemgazdasági képzettség.
