Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1967-1968

1968. január 31.

- 23 it kell kiképezni. Ezt a tervezetet úgy lehet teljessé tenni, hogy a mezőgazdasági mérnökképzést is tudjuk fejleszteni. Az ökonómiai tárgyak 4o százaléka van az általános mérnökképzésre alapozva. Ezt az arányt kedvezőbbé kell tenni, legalább 5o %-ban kell ökonómiai képzést biztositani.

A kertészeti termelés a mezőgazdasági termelésen belül a kertészet, a gyümölcskertészet együttesen nem tesz ki olyan termelési értéket, mint amilyet kitesz a sertéstenyésztés és a szarvasmarhatenyésztés. Nem ért egyet Gselőtei professzor azon felvetésével, hogy a kertészet óraszámát a növénytermesztés és állattenyésztés óraszámával kell egyenlővé tenni.

Az uj Kar veszélye az, hogy az ökonómiai tárgyakat a Mezőgazdaságtudományi Karon csökkent ambícióval fogják oktatni. Természetes, hogy a legjobb oktatók a legjobb körültekintéssel az Ökonómiai Kar keretén belül fogják oktatni tárgyukat. A nappali oktatás mindig közelebb volt a szivünkhöz, mint a levelező oktatás. Márpedig az általános mezőgazdasági mérnökképzés magas ökonómiai tudás nélkül nem sokat ér. Az óraterhelés igen magas, nem fogják tudni eredményesen elsajátítani a sokféle ismeretanyagot. A tanterv a Mezőgazdaságtudományi Kar tantervére épül és annak egy uj formája. Nagy különbség nincs közötte, végeredményben "A" és "B” tipusról beszélhetünk. Ez igy nem helyes. Szét kell választani az agrármérnök és az üzem- gazdasági mérnök képzési célját és a gyakorlatban elfoglalt helyét.