Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1967-1968

1968. január 31.

- 17 ­dolgozás alatt van és ennek következtében kevés adat áll ren­delkezésre. A mostani előterjesztés réméibe tőleg megvalósí­tásra kerül. A felsőoktatási intézmények szempontjából egy igen jelentős állomásnak tekinthető ez az anyag, amely most kerül végleges tárgyalásra. Dékán elvtárs alapvető kérdésként ismertette a képzést. Hang­súlyozni kell - mivel a kormányszintnek állást kell foglal­nia - hogy az anyag megfogalmazásánál világos, egyértelmű pontosságra kell törekedni, mivel ez a kérdés alapvető és ge­nerális probléma. Utal a 22. oldal utolsó bekezdésére: Maga az a kifejezés "elsősorban agrármérnököt" talán nem egészen fejezi ki a lényeget. Meggyőződése szerint az előkészítő bi­zottság világosan látja, de a megfogalmazás nem szerencsés. A lényeg az, amit Almási elvtárs kiemelt, hogy az üzemgazda­sági mérnökképzés csak megfelelő természettudományos alapok­ra épülhet és ebből az következik, hogy az agrármérnökképzés­ben adott természettudományos és termelési ismereteknek alap­vető bázisát adják. A képzés alapjában véve üzemgazdasági mérnökképzés, "tehát termelési feladatok megoldására is" ké­r pez, kétségtelen azonban, hogy elsősorban agrármérnöki alapok­ra helyezett üzemgazdasági agrármérnökképzés. Az üzemgazdasági agrármérnökképzés egy tipusában horizontá­lis agrármérnökképzés, amiből kétségtlenül az következik, hogy sajátosan olyan módon szükséges a képzési szerkezetet felépíteni, hogy ezzel horizontális jellegű képzést alakít­sunk ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom