Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1966-1967

1966. december 2.

- 3 kapitalista országok mezőgazdasági egyetemeihez, főiskoláihoz viszonyitva nálunk a legszűkebbek a kémia oktatásának tantervi keretei. Az említett országokban külön tantárgyként oktatják a fizikai és kolloid kémiát, az analitikai kémiát, a biokémiát és az agrokémiát. Ha a mezőgazdaság jövőjét és az agrármérnökökre váró feladatokat tekintjük, nem lehet kétséges, hogy a fejlődés nálunk is ebbe az irányba mutat. Nézetem szerint a Me z őga zd as ágtu do már; y i Karon folyó oktatás korszerűsítésének máris soronlévő egyik legfontosabb lépése a kémia oktatásának kiszélesitése és elmélyítése, valamint az ehhez szükséges objektiv feltételek megteremtése.

A Tanszék oktatói az egyetemi nevelő munkából is jelentős részt vállaltak. A tanszékvezető az I, éves hallgatók évfolyam- felelős tanára, a tanszék egyik adjunktusa a diákotthon igazgatója, négy oktató pedig osoportfelelős tanár.

3. Tudományos kutatómunka

A tanszék oktatói és tudományos munkatársa jelenleg a következő kutatási témák kidolgozásában nesznek részt:

a/ A permetező trágyázás módszereinek továbbfejlesztése

b/ A mikroelemek szerepe a növényi anyagcserefolyamatokban

o/ A folyékony nitrogénműtrágyák alkalmazásának vizsgálata.

d/ Laboratóriumi és biogáz-telepi trágyaerjesztési kísérletek.

A felsorolt kutatási témák közül különösen az elsőben értünk el a népgazdaság szempontjából is jelentős eredményeket. Egyes növényekre /gabonafélék, szőlő, stb./ kidolgozott eljárásait k a gyakorlatban is széles körben elterjedtek, s a bevezetésük dokumentálhatóan évente többszáz millió forint tiszta haszonnal járt. Igen biztatónak a más növényekkel /burgonya, cukorrépa, siló-kukorioa, gyepnövények, stb./ végzett kísérleteink eredményei is.