Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1965-1966
1966. május 13.
2 A célkitűzésből eredően szükséges, hogy a kiutazást egy aktiv felkészülési, ill. felkészítési időszak előzze meg, Pontos, hogy a kiutazók egyrésze valamelyik világnyelvet bizonyos fokon elsajátítsa és hazai irodalom alapján az illető ország gazdasági és mezőgazdasági földrajzát, sajátosságait tanulmányozza. Ahhoz, hogy megfelelő viszonyítási alappal rendelkezzen, ismerje hazánk mezőgazdasági eredményeit, agro- és zootechni- kájának jelenlegi színvonalát, esetleg egyes mezőgazdasági területek világszínvonalát is. A szakmai és kulturális program helyes arányának meghatározása fontos kérdés. Ez az arány a kialakult gyakorlat és Főhatóságunk rendelkezésének megfelelően 3:1» Azt hiszem, nem vitatható az a megállapitás sem, hogy mind külföldi, mind hazai vonatkozásban a gyakorlat jellegének kialakítására és sikeres lebonyolítására nagy hatással van a gyakorlatot szervező és lebonyolító intézmény szemlélete és a fogadó kisérő oktató rátermettsége, leleményessége. A fenti problémák megoldására a kis érő oktatókkal több Ízben tartottunk megbeszélést, ahol a hallgatók foglalkoztatásának formáit, a velük szemben támasztott követelményeket, munkanaplójuk elkészítéséhez szükséges szempontokat ismertettük, ezen túl Írásban közöltük a munkanaplóban tárgyalandó kérdéseket. Ugyanezt saját vonatkozásukban a hallgatók is megkapták / részben közvetlenül Tanszékünkön, rézben a kis érő'oktatók által szervezett megbeszéléseken. III. A cseregyakorlatok hazai szervezése^ /Fogadás,/ A Főhatóságunk szóbeli engedélye alapján a levelezést már az év elején beindítottuk. Megfelelő formában előzetesen érdeklődtünk előző évi partnereinknél, hogy kivánják-e folytatni a korábbi cserét. Ismertettük az általunk javasolt cserefeltételeket is. így nagyrészt lehetővé vált, hogy az esetleges vitás kérdéseket /anyagi juttatás mértéin, a gyakorlatok ideje, a gyakorlat szálánál és kulturális részének aránya, stb./ még időben tisztáz-
