Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1965-1966
1966. február 25.
- Ö. 3 A következő kérdés, hogy tulajdonképen mikor vaL-sithatjuk meg « szerintem xxx&xxxxxxkxpxéxji, atíkor, amikor az 5. éves kénzés életbe lép. Azt nem lehet megcsinálni, hogy az egyik kar 5 éves, a másik pedig t marad 4 éves. Ez kérem taktikailag is nagyon helyesnek látom, mert a főiskoláknak köztudomású méregfogát is ki tudjuk huzni, hogy végeredményben ők az általános mérnökképzés mellett megmaradnak továbbra is, amig ez promt ismét lo-2o évig a kisebb ü zenieknek hosszú távra szükségük van, ugyan akkor a területi ágazositásnak megfelelően tehát bizonyos lehetőségeket megnyitottunk a mi kereteink között, ■ mikor felnőnek ez a difulkáció attól függ hogyan valósul meg, tehát akkor realizálódnák, hogy a végső és a legfőbb elvi sarkalatos pontja, RBgy mert mindig az volt eddig elénk állítva, hogy a mező- gazdasag egységes legyen, az egységeset áttöri, szükségét látják e annak, hogy a nagy egységet fenntartsuk pedig ettől Kxfcüír eltérően ilyen az idők sürgető változások és az oktatás színesebbé tételét / indokolté teszi. Kari tanácsülésnek mi a véleménye. Egyhangúlag elfogadják, akkor azt hiszem ezzel kimeritettük azokat a sarkpontokat amiben kérjük az állásfoglalását a kormány Isii és a párt illetékeseinek alapján még újra össze kell ülni és most már k onkrétan kidolgozni és összehangolni az egész hármas tagozódásnak megfelelően a tervezetet és annak az alapján tudunk aztán komolyabban előbbre lépni. Persze én elsősorban is hangsúlyoztam hogy ennek egy méret akadályai is vannak azonban én nem úgy Ítélem meg, hogy ezek a méretakadályok a továbbiakban is éthághatatlanok lesznek, hiszen végeredményben a helyzet az, hogy szemináriumok létesülnek s a 4o~es szeminériumok- "ba el kell férniük, mert a karok nem lehetnek olyan nagy létszámúak valahogy az az 5o-6o ember arra a rövid előadásra, vagy gyakorlatra befér. Én szerintem ha összefogással, egyetértéssel csináljuk, akkor űrré tudunk lenni a technikának ilyen nehézségein. Koránt sem áltatjuk magunkat azonban, olyan hiedelemben hogy személyi és egyéb szükségleteink lesznek, mert lesznek speciális oktatandó anyagok,
