Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1965-1966

1966. február 25.

-6ditanám a kérdést, hogy mi tényleg az anyagi eszközeink függvényébe* gondolkodunk e, amikor néha ilyen anyagi eszközökkel foglalkozó

véleményét elfogadjuk, meg van e ennek a fedezete, abban a differenciában, ami a potenciális lehetőség és a realizált mennyiségek között van vagy nincs, azért alacsonyabb e a realizált szint, mert nem volt pénzünk, vagy azért alacsonyabb, mert a pénzünknek egy részét nem ©da, fordítottuk, ahol gyorsabban megtérül, tehát már szinte benne vagyok a tárgy tartalmi kérdésében. Elnézést, én nem akarok részletekbe menni én csak azt jeleztem, ami a kérdésben benne van. Mind rendkívül izgalmas, mi szeretnénk ha megvalósulna, de minden pontjában, bármilyen álláspontot kötelesek vagyunk elfogadni és pí újra mérlegelni, tehát azt, hogy felülről kezdődött az nem azt jelenti, hogy felülről azt is tudjuk, hogy tényleg kell e, vagy nem, és Így kell e vagy nem. Ebben a kérdésben a vita szabad, most indul végeredményben még különféle fórumokon megy keresztül, olyan kérdés, hogy át kell e ezt venni, vagy ne$ szerintem egyértelműen meg kell mondani, hogy ezt át kell verni. De az átveréshez a tudományos megalapozottságot tekintjük a legalaposabb érvnek. Ezt vagy össze tudjuk állítani, vagy nem, ha nem tudjuk összeállítani, akkor el fog vérezni. Azzal együtt, hogy mi felülről kezdeményeztük.

Penyigey Dénes: Nagyon szépen megköszönjük Moharos Elvtársnak felszólalását és azt hiszem , a kérdés jobb helyre tételét a kérdés jobb kulminálását jobb helyrő^nem is kaphattuk volna és a további vita, azt hiszem nagyon gyümölcsözően fog visszahullámzani.

i

Baintner Elvtárs kért szót. Kérem, hogy hozzászólását tegye meg.

dr.Baintner Károly: Mélyen tisztelt Kari Tanács. A szakosítás kérdése

nemzetközi viszony lat-ban is állandóan porondon van. És abban nincs is vélemény különbség vájjon szükség van e a szakosításra, vagy pedig nincsen mert általános megállapítás az, hogy a Főiskolákon és az Egyetemeken a jelenlegi tanulmányi időben egy megfelelő általános képzés, mérnökképzés nem fér bele. Általában háromtól öt évig tart, külföldön a mezőgazdasági oktatás de sem a három, sem az öt év nem elegendő, erre. A vita csak azon van, hogy vájjon mikor kezdődjék a szakosítás, vájjon mindjárt kezdettől az egyetemi életnek az elején, vagy pedig a diploma megszerzése után. A két tábor között még nem^ dőltjei a vita sorsa.

Az tény, hogy ha kezdettől fogva szakosítunk, akkor sokkal szélesebb alapokra lehet ezt a szakképzést fektetni, v szont vannak sokan olyanok,