Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1963-1964

1963. október 14.

a Dékáni Hivatalhoz benyújtania. Betegség következtében, vagy Dékáni engedéllyel megszakított félév újrakezdése nem számit évismétlésnek.

Államvizsga.

A Minisztertanács 1032/1952 /lX.27/Mt. határozata értelmében az egyetemeken és a főiskolákon oklevelet az kaphat, aki tanulmányainak befejezéseképpen államvizsgát tett, /illetőleg diplomamunkát /tervet/ készitett és azt sikeresen megvédte..

Az államvizsgának, /illetőleg diplomamunka /terv/ megvédésének/ célja annak megállapitása, hogy a hallgató rendelkezik-e mindazokkal az ismeretekkel és képességekkel, amelyek az oklevélnek megfelelő munkakör ellátásához szükségesek.

Minden végző hallgatónak szakmai-politikai államvizsgát kell tennie.

A politikai államvizsga Politikai gazdaságtanból, a szakmai vizsga pedig a szaktárgyakból: Mg. üzemtan, Növénytermesztéstan, Állattenyésztéstan áll.

Az államvizsga nem a már letett vizsgák egyszerű ismétlése. Az államvizsga tárgyainak a tudomány egész területét át kell fogniok, és magasabb szemléletet, az összefüggések ismeretének, a szakismeretek gyakorlati alkalmazási képességének elbirálhatóságát kell biztositaniok.

Az államvizsga letétele az Állami Vizsgáztató Bizottság /továbbiakban ÁVB/ előtt történik.

Az ÁVB-nek az elnökön kivül 2-é> tagja van /professzorok, docensek, a szakminisztériumok által megbizott szakemberek, stb./.

Az államvizsgát a hallgató csak a Dékán által megállapított államvizsga időszakban tehet.

Az államvizsga esetén az ÁVB elnöke a tétellapok közül egyet a hallgatóval kihuzat. Ezt követően gondolkodási időt /általában fél arát/ kell a vizsgázó részére biztosítani. Ez alatt a jelölt jegyzeteket, vázlatokat is készíthet. Amikor a jelölt elkészült, vagy maximális gondolkodási ideje lejárt, megkezdi feleletét. Egy-egy tárgy vizsgájának ideje 30-50 perc. Az ÁVB tagjai kiegészítő kérdéseket tehetnek fel a vizsgázónak.- 55 Ny .E.