Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi kar tanácsának ülései, 1963-1964
1963. október 14.
33 t>/ aki a kijelölt vizsganapok valamelyikére legalább 10 nappal előbb írásban bejelentette vizsgázási szándékát, /levelező hallgatóknál/ c/ aki tandijfizetési kötelezettségének eleget tett. b/ A vizsgák fajai, vizsgaidőszakok, vizsga alóli felmentések. A hallgatók az egyes tanulmányi időszakok végén vizsgákon számolnak be tanulmányi előmenetelükről. A vizsgaidőszakot az Egyetem állapitja meg és közli a hallgatósággal. A vizsgák fajai: kollokvium, szigorlat, államvizsga. A hallgató a vizsgaidőszakon belül a kitűzött időpontok között választhat, a választott időpontban-azonban köteles a vizsgákon megjelenni. A vizsgáról igazolatlanul távolmaradó hallgatót utóvizsgára utasitjuk. A hallgató vizsgáinak egy részét - kivételesen indokolt esetben - a Dékán engedélye alapján az utóvizsgaidőszakban is leteheti utóvizsga jelleg nélkül. Erre vonatkozóan vizsgahalasztási kérelmet kell a Dékáni Hivatalhoz benyújtani, a kérelmet az indokot képező hivatali vagy SzTK orvosi igazolványnyal kell felszerelni. A vizsgák értékelésére jeles,jó, közepes, elégséges, elégtelen osztályzatok valamelyikét alkalmazzák. A hallgató tanulmányi átlagát a tantervben előirt kötelező tárgyak osztályzatainak /kollokvium, szigorlat/ és gyakorlati jegyeinek számtani közép- arányosa adja /egyszerű számtani átlag/. A hallgató tanulmányi eredménye: » a/ kitűnő, ha tanulmányi átlaga 5, b/ jeles, ha tanulmányi átlaga 4,514,99 c/ jó, ha tanulmányi átlaga 3,514,50 d/ közepes, ha tanulmányi átlaga 2,513,50 e/ elégséges, ha tanulmányi átl. X 2,002£0 f/ elégtelen, ha tanulmányi átlageredményétől függetlenül elégtelen /l/ érdemjegye van. Ny.E*
