Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1962-1963
1962. október 12
6 VII, n földrajz programját bíráló szerint a középiskolai földrajz okt táeban jelentkező újszerűség csak akkor bírálható el, ha a középiskolás tanúló az általános iskolában ehhez megfelelő leiró földrajzi ismeretet kaptak, különben az egész koncepció veszélybe kerül. Ezt a veszélyt növelik meg a következő tényezők: / 1, / a középiskolai fizikai anyag ismerete nélkül foglalkozik az I.osztályos tanuló általános természeti földrajzzal, 2, / a természeti földrajzi ismeretek megszerzésétől a gazdasági földrajz kezdetéig evek telnek el. Vajon ami a tanulókban megmaradt, sikerrel lehet e arra egy ilyen kompeepeiózus tárgyat, mint a gazdasági földrajz, fel- épiteni. Itt valószinüleg igen sok ismétlésre lesz szüks eg. Az általános természeti földr_jz cimü fejezethez több kiegészítést javasol, amely a hallgatók ismereteit közelebb hozza az élethez. Pl. a föld szilárd kérge problémánál a primitiv embereknek ásvány any ay használatát, a légkör földrajzánál az űrhajózás tudományos eredményeinek a bekapcsolását, a hőmérsékletnél és a csapadéknál a növény termelési jellemzőkkel, a defláció és erózió hatásával. Ugyanígy a külbönöző éghajlati övék tárgyalását az állattartás összefüggéseivel is ki kellene egészíteni, a vízgazdálkodást pedig történelmi fejlődésében és nemcsak a termeszei átalakítást, hanem a természeti tényezők felhasználását is összehasonlítva kellene tárgyalni. A II. a világgazdasági földrajz c. fejezetben hiányolja, hogy a terse lés elsődlegessel mellett nagyon szerényen utal az anyag a fogyasztásra, továbbá nem utal a szocialista es a tőkés elosztás alapvető különbségeire. Egységes szempontok szerint kellene beszelni, de mégis elsődlegesen az energia ós a nyersanyag gazdálkodás csoport jellemzőiről, az ipari fejlettség színvonaláról. Külön kellene tárgyalni a csoportnak a nem- z tközi munkamegosztásban betöltő'.t szerepet és megszervezesot .
