Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1961-1962

1962. február 16.

4

mesztéeén kívül nagyterraőképessőgű kapáanövőnyek lehető korszer' termesztése váljék általánossá, tízek között a növények . között a kukoricáé, e cukorrépáé és a fehérjaszükséglet hiái •

nyalnak, a fehér„eforrások hiányosságainak hathatós enyhítése, továbbá jó el őveteraényh utasuk révén a hüvelyeseké - szintén jó-részt kapusnüvényekó - az elsőség,

Az elitéit füvesvetésforgók szerepét elsősorban kapásvetésfor- gós, illetve lehető nagy területen kapásnövónyeket is termesz- v

tő növénytermesztés vegye át* Mind a szemestörmény termesztése,' mind a silótakarmány termesztés szempontjából általában a kukoricát kell előnyben részesíteni. Lehető tökéletesen érvényesíteni kall a korszer'., gépesített talajai, velés, a bőséges szer- vestrágyás ér a trágyáé trágyázás ís a korszerű szántóföldi növénytermesztés egyéb lehetőségeit. Idézem HRUSCSOV elvtárs szavait: " A pasaziv füvesvötésforgóval szembe kell állítani a kolhozpárasztok és a szovhozok munkásainak a nagy termésekét vívott harcát."

" Sok függ u trágyázástól. Széléé fronton kell kibontakoztatni a nagyobb mennyiségű szervestrágyák, az latállótrágya és & különféle komp03zttragyák készítéséért vívott harcot." tíd- dig az idézet.

A beszédben a kukoricátennesztésael elérhető nagy eredményekre több utalást találunk. Kiemeli a beszéd a cukorrópatormesztóe, illetve a oukorrőpa nagy értékét mind értékanyag-termőképeesóg, mind a korszerű takarmányozás, főképpen a eertéshizlalás szempontjából.

II