Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1961-1962
1962. február 16.
6 Jelentős szerepe van ill. volt a tanároknak ebben, akik a gazdaság feL lendítésében részt vettek, pl. Oroszlány elvtársnak. Hosszuháti gazdaság többszáz kh-ján bevezették az öntözést. Ez a terület olyan volt, hogy a csapadékos időben a terményt tönkretette a belviz, ha száraz volt az időjárás akkor meg azért nem volt termés. A végén az öntözés bevezetésével elérték azt, hogy ök segítettek másokat a takarmányukkal. Nagy erőfeszítést jelentett az öntözés bevezetése. ^áter elvtárs munkájáról hajduszoboszloi tangazd. igazgatója nagy örömmel számolt be. Ez az Egyetemnek egy na" gyón jó pont. Felhangzik egy tanár neve Egyetemünk egy tanárának neve, aki segítséget tudott adni az élet által megadott problémák megoldásában. Dr ^agyari András rektor hangsúlyozta, hogy a magas hozamok, alacsony termelési költségekhez kell erőt kifejteni. Ilyen intézményben a fiatalságot arra kell nevelni, hogy kell az életben jelentkező problémákat megoldani. Sajnálkozását fejezi ki dr Magyari András rektor, hogy EaSkay elv társ nincs jelen, hisz ö lenne hivatott a rét és legelő problémáival ill. problémáit elő^adni. Ismerteti, hogy országunkban 2 és fél millió rét és legelő van. Egek kis hozamúak és mégis fölvetődik a kérdés, hogy a rétek legelő területét tovább kellene-e növelni? A szabadkigyósi tangazdaságnak egy nagy legelője van. Igazgatójával beszélgetve felmerült az, hogy célszerü-e ilyen területet legelőként használni. öizonyi” tóttá, hogy célszerű és hogy sokkal többe kerülne, hogyha művelés alá vennék. Elhatározták, hogy 15 kh földet feltörnek és szántóföldi takarmánynövényt termesztenek rajta. ^b. 45 métermázsa csöves takarítottak be kukoricából. Á szántóföldi művelésre alkalmas területet hibának látszik legelőnek használni. 6
