Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1960-1961
1960. október 3.
Cselőtei László: Csak pár szót fűz az elmondottakhoz: Penyigey elvtárs által hangoztatott oktatási rendszer nyitottsága biztosítja a lehetőséget arra, hogy az alapfokú oktatásnál indul, eljut az oktatás végéig, az egyetem, főiskola elvégzéséig. Az ipari- tanuló-iskoláknál meg lehet teremteni a továbbtanulás módját különbözeti, ill. felvételi vizsgák által. Az egész képzés, az egész oktatási rendszer során megvan, vagy meg lesz a differenciálódás lehetősége. A volt iskolarendszer sok társadalmi helytelensége mellett kétségtelenül szelektáló rendszerrel birt, az elemi utón a középiskola, és ez utón az egyetem. Ezt valamilyen formában továbbra is meg kell teremteni. Amikor általánossá tesszük az iskolai képzést, magasabb színvonalat kell megszabni a közép és általános iskolákban is, tehát akik jobb képességűek, többek tudjanak mér a középiskolában is felmutatni és ezzel teremtődjék meg az alapja annak, hogy elsősorban már az általános iskolából a középiskolába és onnan az egyetemre, főiskolára a legjobbak kerüljenek. Ne az a döntő, hogy a legfelső fokon minél nagyobb tömeget képezzünk ki, hanem az, hogy a legjobbak kerüljenek felsőfokú kiképzésre. A gyakorlat kérdése alatt mit értünk? Egyetemi vonatkozásban: el kell térni attól az elképzeléstűi, hogy az egyetemen is a gyakorlat alatt kizárólag a fizikai munkát értjük. Az egyetemen már a szemléletet adó foglalkozások kell, hogy előtérbe kerüljenek. Hallgatóinknál a biológiai, ökonómiai szemlélet megerősítésére van szükség. » * A szabadidő kérdése 5-lo év múlva az egész társadalmi rendszerben alapvető problémát fog okozni. Az emberekbe fletétien bele kell nevelni a kultúra iránti igényt. Szabadidejüket valamivel ki kell tölteniük, igényt kell érezzenek a kultúra, a helyes szórakozás iránt* Pecznik János: A pedagógia története azt bizonyítja, hogy nem volt még olyan korszak, amelynek pedagógusai elégedettek lettek volna oktatásukkal, annak rendszerével.
