Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1958-1959
1958. november 28.
- 3 utón megfogva alakítható ki. Itt merül fel az a probier a, hogy a kollégiumi TitKórságnak ke 11-e foglalkozni a diákköri munkának szervezésével, i ráríj it ásóval, egyes-problémák napirenden való tartásával. Hatáskörébe tartozna-e a hallgatók nyelv tanításával kapcsola~.es szervezési, ellenőrzési munka. Meg kellene jelölni a tagok feladatét, kollégiumi programm kidolgozását, társadalmi munkáját. Á feladatokat ki kellene bővíteni. Tisztázni kell a hatásköröket. Cselőtei László tanszékvezető docens; véleménye szerint a hallgatókat, akik 2a—22 éves fiatalemberek egymás által kell csiszolnunk, az önnevelési lehetőséget keni megadnunk nekik. Az bizonyos, hogy a kollégiumi tanácsba neveleŐ tanárokat ke l kijelölni technikai irányításra. A nevelők szerepének nem tulajdonit túl nagy fontosságot, fontosaibanak tartja az önnevelés kialakítását. Tóth Antal tanszékvezető docens: javasolja, hogy a feladatokkal foglalkozó szabályzatot vigyék a kollégiumi tanács elé, javaslataikat tegyék meg, és érnék alapján írják át az uj szabályzatatá. Udvari László rektori hiv.vezető: kéri,, hogy a szabályzat legkésőbb dec. 15,-ig~ készüljön el, mert egyetemi tanács elé kerül. dr.Horváth János dékánhelyettes: megállap tja, nogy ez a szabályzat jogi és egyéb szempontból nincs jól megfogalmazva, ezért javasolja, hogy úgy a jogi, mint a Marxizmus Tanszék részéről is vegyenek reszt aszabályzat megfogalmazásában, hogy jogilag és politikailag megfeleljen a kivan Imáknál • Tóth elvtárs kérésére, miszerint a népi demokratikus országok nyelvét tanítani kellene válaszképpen közli, hogy erre jelenleg nincs lehetőség, mert ilyen képesítésű nyelvoktatónk nincs elegendő, akik varnak, azoknak a terhelése rendkívül nagy . Pecznik János tanszékvezető docens; bejelenti, hogy arra vonatkozóan hogy önkormányzati szervet hozzunk létre, az Egyetemi Pártszervezet úgy döntött, hogy kollégiumot kell létrehozni. A kollégium gazdasági alapja biztosítva van. Az bizonyos, hogy ez a szabályzat jogi és egyéb szempontból nem kifogástalan, csak az a baj, hogy mikor konkrét segítségre volna_ szükség, a-kor nagyon nehéz a helyzet, mert a se itségek távol maradnak és egyedül maradunk Budai elvtárssal. Sokat jelentene, ha a Marxizmus Tanszék segítséget adna, hogy a terve et elkészüljön, de az nem elég, hogy csak elhatározás legyen s csak óhajként merüljön fel az a kérdés. A kollégium benépesítésével kapcsolatban különféle nehézségek merültek fel. A legkülönbözőbb rémhírek keltek szárnyra & kollégiummal kapcsolatban. Pontosan meg kell fogalmazzuk, nogy kik kerülhetnek a kollégiumba.^ Mindenki önként mehet oca. A kollégistára mi vár? Kötelező a nyelvtarulás diákköri, szakköri munkában kell résztvenni a kollégiumban, jobb szakembereket akarunk nevelni, mint edu::g. A felvételi szabályban szerepelni kell annak, hogy mik a kötelességei a kollégistáknak. önkormányzat kizárás, vagy felvétel kérdésében a döntés joga a közgyűlésé, vagy’ nem, rektori jóváhagyás kell hozzá, vagy nem ez vita tárgya. Majd a gyakorlat fogja megmutatni ebből mi a jó és mi a rossz, természetesen ez nem jelenti azt, hogj neu keil a legjobb terv zetet elkészíteni. Változtatni a szbályzaton egy év múlva nyilván keil, de ez nem jelenti azt hogy ne _eil a legjobb tervezetet elkészíteni. Lehet, hogy Bacsó elvtáre nak"van igaza, hogy legfelsőfokon a Rektor döntsön, lehet, hogy Gardea elvtársnak van igaza, aki az önkormányzati döntést tartja helyesnek. 3
