Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958
1958. március 14.
a gyakorlatról való távolmaradás esetén /akár betegség, akár egyéb okból/ mennyi az az időtartam, amikor a hallgató gyakorlatát emiatt elismerni nem lehet, gyakorlati jegyet nem kaphat, és hogy ebben az esetben ismételnie kell-e. Kis8 Albert tanszékvezető kifogásolja a vizsgaszabályzat tervezetének 3,§. 3. pontját és a 4.§. 2. pontját, hogy a benne foglaltak nem eléggé érthetőek Pályl Perenc tanszékvezető felteszi a kérdést, hogy mi lesz azzal a hallgatóval, aki a gyakorlatból elégtelen jegyet kapott. 11 lehet-e utyóvizs- gával intézni? 1.5 évet lehet-e egy hét alatt bepótolni? Mi fog történni az ilyen hallgatóval? Pályi elvtárs javasolja továbbá, hogy a levelező hallgatók részére is géptanból kötelező gyakorlatot irna elő, mert van közöttük olyan is, aki cséplőgépet közelebbről még nem látott. Mi lesz az ilyen emberrel a gyakorlatban? dr. Bálint Andor dékán: Aki nem vett részt gyakorlaton, vagy nem kapott olyan értelmű igazolást, hogy gazdaságban megfelelő időt töltött el fizikai munkában, és igy kellő gyakorlatiságot szerzett -enélkül nem kaphat gyakorlati jegyet. dr. Horváth János professzor kéri tisztázni a "hanyag" szó jelentőségét a vizsga, illetve gyakorlati jegyek megadásánál. dr. Bálint Andor dékán javasolja, hogy egy szükebb testület döntsön e kérdésben. Kiss Albert rektorhelyettes hivatkozik a 3.§.l.bekezdésében foglaltakra, melynek értelmében a ^’hanyag" hallgató leckekönyvét nem lehet aláirni, csak- annak a hallgatónak lehet aláirni a leckekönyvét aki a f. félévben tanulmányi kötelezettségének eleget tett. Molnár Sándor hivatalvezető csatlakozik ehhez a véleményhez és kijelenti, hogy addig a hallgató nem mehet vizsgára, mig gyakorlatával kapcsolatos kötelezettségének eleget nem tett. Horváth János tanszékvezető felteszi a kérdést, hogy lehet a gyakorlatot pótolni? Éeszámolóvai ezt nem lehet elintézni. dr. Kiss Albert rektorhelyettes hozzászólásában azt kéri, hogy most már jó lenne ha olyan vizsgaszabályzatot hozáánk létre, ami lerögzíti a dolgokat félreérthetetlenül és fix állapotot teremt úgy a hallgatók mint az oktatók felé. Penyigey Dénes egyetemi tanár megjegyzi, hogy az OM megtárgyalta ezeket a kérdéseket és az SM csak mint kész tervet küldte meg az egyetemnek. dr. Bálint Andor dókán megjegyzi, hogy a most elhangzott hozzászólások alapján javasolni fogja, hogy a Bű adjon ki egy újabb vizsgaszabályzatot. Pecznik János tanszékvezető javasolja, hogy a hallgatóknak a gyakorlat terén pótlási lehetőséget kell adni, - bár ezt mondjuk a mikrobiológiai gyakorlatoknál nehéz megoldani. Másik dolog pedig az, hogy tisztázni kell a hallgatók vizsgáival kapcsolatos értékelést. Végeredményben jót akarunk a hallgatóknak. Itt hivatkozik a 8.§.l.bekezdóre, mely szerint "a szigorlat a szakképzés szempontjából fontos tantárgyak tételes összefoglaló, átfogó tudást megkívánó vizsgája, anyaga a tantárgyhoz tartozó összes addig hallgatott tantárgyak, gyakorlatok, stb. anyaga". Mivel nemcsak az alapozó tárgyakból kívánjuk meg a tudást, hanem a kapcsolódó anyagokból is, igy javítani tudunk az eddig elért eredményeken. Szekeres László tanszékvezető: Több féléves tárgyat szigorlat zár. Ezt nem tartottuk be az egyetemen, mert nem voltak rá emberek. Egyébként az, amit Pecznik elvtárs mond, az egy kis államvizsga lenne.- 2 a
