Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958

1958. március 14.

Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Dékáni Hivatala Gödöllő

1958. febr. 17-27-ig megtartott államvizsgák

értekelése*

3;.i-43:lSl§nos_ért ékelés,.

a/ Felkészültség mértéke:

Az Állami Vizsgáztató Bizottságok egyöntetű véleménye szerint a hallgatók felkészültsége és tárgyi tudásé. jó-közepes volt, de néha szélsőséges egyenlőtlenség mutatkozott az egyes vizsgázó cső« portok között.

A hallgatók felkészültségén erősen meglátszott az ellenforradalmi és az azt követő időszak kiesése, ami jelentősen hátráltatta a hallgatók oktatását és tanulását. Mindezek ellenébe voltak olyan hallgatók, akik mind az alapvető, mind a részletes szakismeretekben alapos, elmélyült tudásról tettek bizonyságot, Felkészültségük folytán a bizottság előtti szereplesül: szakszerű, a kérdésekre adott válaszaik tömörségé elvezetes volt.

Hiányosságként kell megállapítani, hogy a jelöltek jórészének általános intelligenciája, főképpen általános mezőgazdasági műveltsége több kívánnivalót hagy maga után. Feltűnő, hogy az ilyen vizsgázók természettudományos elemzőkészsege gyengébb annál, mint amennyit egyetemi képzés alapján tőlük várni lehet. Ez bizonyos mértekig arra enged következtetni, hogy egyes esetekben az alkalmazott mezőgazdaságtudományok oktatása nem támaszkodik eléggé a biológiai és egyéb természettudományos alapokra. Fontosabban, nem lép fel mindig azzal a követelménnyel az alapozó tudományok fel- frissitese terén, mint az kívánatos lenne,

A jelöltek egy része az alsó évfolyamokon nem sajátított el kellő alapismeretét, mert nem egyszer egészen elemi dolgokban is járatlanságot árult el, pl. nem tudta megmondani, milyen szinü a baltacím virága, vagy mi a hterózis fogalma.

Ez egyrészt azt. mutatja, hogy a szigorlatokon es kollokviumokon több esetben nem nyilatkozott meg az egyetemi szintű igényesség, másrészt a hallgatók'zöme a letett kollokvium vagy szigorlat után a tárggyal sem igen törődik. Ezenkivül az I. és II. félévben erősebb selejtezésre van szükség. Az első év végéig nagyjából és egészében tisztázódni kell a hallgatóban, hogy a mező 1 . ' '! mérnöki pályát választja-e hivatásának.

Igen kevés esetben hivatkozott a vizsgázó saját gyakorlati tapasztalatára, bár a jelenleg vizsgázottak egyetemi éveik alatt legalább négy üzemben voltak™ Ennek ellenére legtöbbjük nem is gondolt arra, hogy a tétel kifejtésénél a látottakra is utaljon. Előfordult az is, hogy a tétellel kapcsolatos és a saját üzemi gyakorlatára vonatkozó kérdések a hallgatót meglépték, jeléül annak, hogy az oktatás még mindig nem eleg gyakorlati és az elméié-