Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1957-1958

1958. január 31.

- 2 sok akarnak lenni. Nyilvánvaló az is, hogy ebből a szempontból nagyon fontos megnéznünk azt is, hogy a tudományos diákkörök munkájában milyen százalékban vesznek részt a munkás-paraszt származású hallgatók. Itt tartója szükségesnek kiemelni azt is, hogy a tapasztalat szerint a munkásparaszt származásúak nagyobb támogatásra, fokozottabb segitségre szorulnak, ezeken a nehézségeken kötelességünk őket átsegíteni, odahatni,hogy a tudományis diákköri munkába bekapcsolódjanak és tevőlegesen résztvegyenek

Vágsellyei István tanszékvezető egy.tanár: A szervezési kérdéshez szól hozzá, mert szerinte ezzel a szervezéssel a tud. diákkör feladatét betölteni nem tudja. Az a meglátása, hogy mindegyik tanszék csak a saját tanszékén foglalkoztatja a diákköri hallgatókat, igy a kérdésekben elmélyülni nem tudnak. A diákköri hallgatók alacsony száma /?7/ is azt mutatja, hogy nem tudunk az általánosságra befolyást gyakorolni. A diákköri hallgatók csak I-II. éven jelentkeznek, illetve ott végeznek komoly munkát, IV, éven egyedül a Növénynemesitési tanszéken van munkájuk. Az utolsó évekre nem tudnak szakkörös hallgatót biztosítani, mert addigra már más az érdeklődési körük. Felteszi a kérdést, nem volna-e eredményesebb, talán a múltban alkalmazott önképzőkör munkájára szerv®! a tudományos diákköröket. Vizsgálják felül a szervezeti felépítést, hogy hogyan lehetne jobb megoldást találni.

Fekete Lajos tanszékvezető docens: í&yetért Vágsellyei professzornak azon megállapiíásával, hogy az utolsó óvekben oktatott tantárgyakra már nem igen van diákköri jelentkezés, mert már a korábbi tárgyak lekötötték a hallgatót, vagy esetleg más az érdeklődési körük. De ok még az is, hogy az utolsó évben már nincs idejük.

Berend József tanszékvezető docens: Vágsellyei elvtárs önképzőkör! javaslatéra az a megjegyzése, hogy ez abban az esetben volna időszerű, ha még szakosított oktatás folyna az egyetemen. De most, hogy az egységes kar megalakult, a jelenlegi szervezési forma az egészségesebb. Ha az érdeklődés valamilyen tárgykörben kimagasló, ahhoz nekünk specifikus módot kell nyújtani, hogy az érdeklődésüket a hallgatók teljes mértékben kielégíthessék. Az Agrárgazdaságtani tanszéken a III. éves hallgatókat is, akiknek speciális érdeklődési körük volt, bevették a szakkörbe.

Csighy Tibor tanársegéd: Helyesli Berend elvtárs elgondolását, ha a hallgatókat" korán bevon/ják a tudományos diákköri munkába, mert mire a szakosításra kerül a sor, addigra már egy kialakult álláspontra tesz szert.

László Lajos tanszékvezető helyettes: A Növénytermesztési tanszéken a 'dilikkor! felelős Varga János docens. Itt a diákköri hallgatók részére a laboratóriumban megJELelő munkahelyet biztosítottak. A diákköri munka a diplomatérvekeknek egy előkészítőül szolgál.

Fecznik János tanszékvezető docens: A felvetődött problémákra a követke- zőkban válaszol: A diákkörök spontán jelleget meg kell szüntetni. Formailag úgy kellene ezt megoldani, hogy az egyes tanszékek speciális szemináriumokat és laboratóriumokat hirdetnének meg, ahol a jelentkezésnek megfelelő számú hallgatót fennének fel. Viszont azoktól a hallgatóktól, akik oda jelentkeznek, illetve azoknál a hallgatóknál ez az indexbe is belekerülne és vele osztályzatot lehetne elérni. Az Agrárközgazdaságtan tanszéken megalakuló III. szakkört is örömmel üdvözli. Egyetért abban is, hogy konkrét célt tűzzön ki a tudományos diákkör a hallgatóknak. Viszont hehe- ziti a tudományos diákkörök munkáját a csökkentett oktatói személyzet és a költségfedezet hiánya. Szélyes professzornak a szaktárgyak kooperációjával kapcsolatban tett észrevételével egyetért. Tóth Antal elvtársnak azon észrevételére, hogy a származást is figyelembe kell venni a jelentkezésnél, egyetért. A munkás-paraszt származásúak kevés száma abból ered, hogy ezek bátortalanabbak, nem igen mernek az oktató közelébe férkőzni. A jelentkezésnél valóban erre nem is gondoltak. De hiszen az egész tudományos diákköri munka minden felszólítás nélkül, saját kezdeményezésre in-