Agrártudományi Egyetem Agronómiai Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1953
1953. február 26.
- 4 -s A Viljamsz-i értelemben vett talaj terméke nys ég és az azzal ösz- szefüggő talajtani fogalmak agrotechnikai vonatkozásai. A. talaj termékeny ség fentartasa, a marxi akkumulációs elvek figyelembevételével vett fokozása a szocialista talajvédő agrotechnikában és a kapitalista agrotechnika talajpusztitó, talajzsaroló tevékenysége. A növénytáplálkozás szocialista törvényeinek idevágó vonatkozásai. A talaj tápiálóanyag-, illetve talajerő mérlege A talajerő és a trágyázási kísérletek korszerű irányitóclvei, technikájuk, rövid ismertetése. Az istállótrágyakezclés gyakorláta, műdszerei,különös tekintettel a szocialista nagyüzemek istállétrágyakczclésénck fejlesztési lehetőségeire. Az istállétrágya foszfo^savas erjesztése. Az istállótrágya korszerű, felhasználásának, gyakorlati alkalmazásának irányitóclvci, a trágyázás időtartama.A vizelet és a trágyalé problémája. Az erjesztett szalmatrágya készítése, trágyázás erjesztett szalmatrágyával. A nyers szalma, mint trágya és trágyázás nyers szalmával . A keveréktrágya /komposzt/ mezőgazdasági típusairól. A tőzeggel és különböző hulládékokkal készülő újabb szcrvcstrágyákrél. Az ugar szerepe a talajtermékenység fentartdsában és fokozásában. Az ugar különböző típusainak idevágó hatása különös súllyal Liszenkó akadémikusnak az ugarról alkotott véleményére. Zöldtrágyázás, jelentősége, különleges szerepe a szocialista mezőgazdaság építésében, módjai a ncmpillangósvirágu zöldtrágya- növények, valamint keverdkzöldtrágyák korszerű értékelése, a gyephatás mcgközclcitéscnck lehetőségei. A zöldtrágyázás technikája, különös súllyal talajvédelmi vonatkozásaira cs a kettős» termelésre. A műtrágyázás, különösen a Liszenko-féle granulált műtrágyák használatának jelentősége, szerepe a szocialista mezőgazdasági termelésben, a nyomclcmcs műtrágyázást is ideértve. A műtrágyázás gyakorlatának irányitéclvo.i, külön tekintettel az egyes műtrágyát ipus okra, főképpen a nitrogén-műtrágyákra. A meszezés jelentőse, szerepe a szocialista mezőgaadasági termelésben, gyakorlati részletkérdései, különös tekintettel Viljamsz-nak idevágó elveire. A meszezés negegyoszségügyi vonatkozásai a szélsőségesen savanyutalaju vidékeken. Trágyázási rendszerek, külön figyelemmel a kcttőstcrmclés trágyázási problémáira. A fentiek értelmében a termelt növényeinket 3 nagy csoportra osztjuk, aszerint, hogy elsősorban emberi élelmet, illetve élelmiszeripari nyersanyagot, állati takarmányt, vagy különféle nem- élelmiszeripari nyersanyagot teremnek-e. Agrotechnikai vonatkozásban helyesebb a hasonléagrotcchnikai igéjiyü növények csoportosítása. Népgazdaságunk tervfoladatai rugalmasan változtatnak ugyan az alábbi leginkább elterjedt csoportosításon, de a termelési feladatok közelebbi meghatározását, valamint agrotechnikai összetartozéságot is ez fejezi legjobban ki. Külön csoportba sorolja a kettőstcrmclésben hasznosítható növényeket, melyek ugyan többi csoportban már szerepelnek, de rend-r szerint nem elsőrendű besorolással* <
