Agrártudományi Egyetem Agronómiai Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1953-1954

1953. október 13.

nyűnk zömmel és sulypontosan az öntözéssel foglalkozik, azért a kul- turtechnikai tudományok fejlődését is csak az öntözés fejlődésének rövid történeti áttekintésével érzékeltetjük.

Az Öntözés rövid története.

Az ókori legendák szerint már az elsüllyedt Atlantiszban is öntöztek mintegy 12ooo év előtt. A legrégibb hiteles nyomai az öntözésnek Egyiptomban, Indiában, Perzsiában, Belső-Ázsiában és Kinában fedezhetők fel, ahol a száraz nyári időjárás és a viszonylag nagyobb népsűrűség szükségszerűen fejlesztette ki az öntözést az emberiség első kultúrájának idején. A középkorban és újkorban az összes kontinenseken folyt öntözés. Európában előljártak e téren Itália, Franciaország,' Spanyolország és- Német ország-; Ázsiában - a Szovjetunió területén - Turkesztán. A szocialista termelés megindulása óta a Szovjetunióban az öntözéses-gazdálkodás óriási fejlődésen ment át. Ez a fejlődés állandóan fokozódik és a folyamatban lévő természetátalakitó munkálatok és további tervek keretében eddig példátlan méreteket ölt. A második világháború, előtt Európában 10.4 millió-, Ázsiában 97*5 millió kat.hpld öntözött terület volt,

Magyarországon - nem megbízható adatok szerint - elszórt vadöntözések voltak már a török hódoltság előtt is a Dunántúlon, Erdélyben és a Felvidéken. A rizstermelés a török hódoltság idején indult . 11135 nálunk, majd a XVIII, században folytatódott; a XIX. szazad elején pedig már rétöntözéseink is voltak. \z 1863.évi katasztrofális méretű aszály lendületet adQtt a magyarországi öntözéseknek, amely azonban a csapadékosabb étekben ellaposodott és az öntözések ügye a konjunktúra függvényévé vált a tőkés rendszerben. Az öntözések ügyét hivatalosan a Kvassay Jenő által 1879-ban megszervezett kultúrmérnöki hivatalok karolták fel. A kultúrmérnöki hivatalok működésének első négy évtizedében ( 1918-ig) 26937 kát.hóid öntő zés létesült Magyarországon. ,

Nagyobb országos méfetü öntözőrendszerek terveinek elkészitésével és egyéb munkákkal nagymértékben szolgálták az öntözés elterjedésének ügyét» Her’yich Károly, Türr István, Kolossváry Ödön, Trümmer Árpád és többen mások.-A Tisza-szabályozás terve és ezzel .a tiszavölgy árm^i- tesitése Vásárhelyi Pál mérnök nevéhez fűződik, ami előfeltétele volt a tiazaVölgyi nagy öntözőrendszerek ( a magyarországi öntözések zöme) 'megvalósulásának. Az 1843»évi öagy tiszai árviz után fejtette ki döntő jelentőségű tervét.