Agrártudományi Egyetem Agronómiai Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1953-1954
1953. november 4.
Marx és Engels, Lenin óa Sztálin müveikben részletesen felfedezték a polgári statisztika hamisításait, apologetikus jellegét és egyben alapvető útmutatásokat statisztika tudományos alapjába és helyes módszereire vonatkozóan. Leninés Sztálin rakták l'e munkáikban a szocialista statisztika tudományos elméleti alapjait és teremtették Meg a szovjet állam megalakításával egyidejűleg a szocjet statisztikai szervezetet. A szocialista statisztika lényegesen különbözik a kapitalista statisztikától, mert a"munkásosztály érdekeit szolgálja, a valóságot tárja fel és az állami irányítás, a tervgazdaság; a szocialista építés szolgálatában áll. Magyar8rszágoií a statisztika kifejlődése a német leiró iskóla hatása alatt indult meg. Az első jelentős magyar statisztikai munka megalkotója Schwartner Márton volt, aki munkájában a XVIII. sz* végi és a XIX. sz. eleji Magyarország népességének elemzésével és gazdasági életének kérdéseivel foglalkozott. Munkásságának idejében hajtották végre Magyarországon 1785-ben az első /II« József ./féle/ népszámlálást, amelynek anyagát munkájában fel is használta. Utána legjelentősebb statisztikusunk a XIX, sz.-ban'Fényes Elek volt, aki az ország népességére, gazdasági helyzetére vonatkozóan nagy szolgalommal és anyagi áldozattal összegyűjtött adatait Magyarország statisztikája c. hires müvében dolgozta fel. Az 184-8,-ha független. , magyar kormány Megalakulásakor a belügyminisztérium egyik osztályaként .statisztikai hivatalt szervezett, melynek élére Fényes Elek került., A hivatalt-azonban rövid fennállás után az abszolutizmus -korában megszüntették. 1867-ben alakul meg újra a magyar hivatalos statisztikai*Szervezet, előbb osztályként, majd 1871ében Ónálló statisztikai hivatalként. Első Vezetője Keleti Károly az akkori idők legnevesebb statisztikusa lett, aki Hazánk és nép^ c. müvében-a 7o*es évek mezőgazda-, sági viszonyaira nézve is részletes elemzést végzett. A múltszázadvégi statisztikusok közül jelentős munkásságot fejtett még ki Körösi József, főképp a szociális viszonyok feltárásS'íSi.terén, A hivatalos magyar statisztika a XIX.Sz/ utolsó évtizedeitől kezdve sok ma is - használható adatot gyűjtött- és tett közzé. Ezek /közül mezőgazdaságii szempontból kiemelkedő jelentőségű és értékű az 1895. évi.‘részletes általános mezőgazdasági összeírás, melynek keretében gazdaságonkinti föld területi-, ’■állat- és gépösszesi- tést hajtottak végre, továbbá a növény termelés eredményeibe voaoatko.zó évenkinti rendszeres adatgyűjtések. Hagy jelentőségeit az agrárriépesaég.adatai számpártjából az 187Ö óta tizévenkinti rendszeresen megismételt népsáámlálásek-» Enlitésrenéltó az 1911, évi részletes állatszámlálás is. Nagyszámú adatgyűjtést bonyolított le a Központi Statisztikai Hivatal a Horthy rendszerben is. A hivatalos statisztika azonban - mint korábban is - teljesen elhanyagolta a munkás- * ^^atisztika kérdéseit. A mezőgazdasági vonatkozású adatgyűjtések közül legjeleni-.’*ebb az 1935. évi általános mezőgazdasági összeírás, melynek keretében részlet«, birtokatatisztikai felvétel, továbbá gazdasggonkinti földterületi, állat és gépbe; írás készült. A XX. sz.-ban működött magyar statisztikusok közül meg kell emix ni Láng Lajost, Thirring Gusztávot, továbbá Fellner Frigyest , aki a nemz«. * ’ "gyón és jövedelem megállapitása és Kenéz Bélát, aki a századunk eleji birtokviszonyok részletezése terén fejtett- 3d jelentős munkásságot. A felszabadulás után a szocialista statisztika művelése a szovjet irodalom alapján indult el. Számos általános és szakstatisztikai szovjet könyv és szakcikk jelent meg fordításban,, nagy segitségére a statis ztika művelőinek. Az -általános statisztika területén korszebu, átfogó magyar munka: a Pikier György szerkesztésében legújabban készült egyetemi tankönyv. A szocialista mezőgazdasági statisztika magyar irodalma még fejletlen. E téren Sole szovjet szerző tankönyve nyomán készített technikumi tankönyv jelent meg eddig nyomtatásban.
