Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1977

1977. március 3.

- 3 -Ritkán, de természetesen azért előfordul, Rogy a hallgató a vizsgán nyelvi nehézségre hivatkozik az ismeretanyaghan való hiányosságainak elkendőzésére. Ha végülis az öt év során összevetjük a külföldi hallgatók tanulmányi munkáját a magyar anyanyelvűek átlagával, megál­lapíthatjuk, hogy nem jobb és nem rosszabb az utóbbiaknál. A külföldi hallgatók beilleszkedését sok tényező befolyásolja. Elsősorban a személyi tulajdonságai, de kulturáltsága, szár­mazása, caaládi állapota, nevelésének körülményei, nyelvtu­dása, alkalmazkodási képessége, országának fejlettsége, hová­­tartozása, éghajlata, stb. A beilleszkedés nem könnyű dolog, ezt minden módon segítenünk kell. Neheziti ezt, hogy kezdet­ben általában nagyon keveset tudnak az országunkról, történel­méről, kultúrájáról, népi hag3rományairól, de az is, hogy a magyar fiatalok is keveset, vagy éppen semmit - pl. arról az afrikai országról, ahonnan a fiatalok hozzánk jöttek. Ezért a felnőtteknek és a KISZ szervezetnek ebben többet kell se­gítenie. Egyes egyetemen azt teszik, hogy a KISZ már a vég­zés előtt patronálja a NEI-ben az Intézményhez kerülő hall­gatókat. A NEI-ben történő vizsga után egy hetes beilleszke­dési tanfolyamot szerveznek, amelynek során ismertetik a házirendet, a tanulmányi rendet, ismerkedést, kirándulást szer­veznek, stb. Ezt a gyakorlatot célszerű lenne egyetemünkön is bevezetni. A későbbiek során pedig több rendezvények kellene megismerkedni egymás népével, kultúrájával. Ezt a hallgatók is igénylik és kérik. Kérik még, hogy a KISZ munkába inten­­zivebbnn vonják be őket. A beilleszkedéssel kapcsolatban vetődött fel, hogyha több kül­földi hallgató tanul 1-1 évfolyamon, akkor ne egy csoportba osszák be őket, úgy könnyebben asszimilálódnának. lő

Next

/
Oldalképek
Tartalom