Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1977

1977. február 9.

- 6 -A MÉM 27/1973« számú utasítása alapján a gyakorlati he­lyek kialakításával bizonyos koncentrálást végeztünk. A gyakorlati helyek száma, az aratási gyakorlatnál a korábbi 68-ról 39-re, az üzemvezetői gyakorlatnál 82-ről 58-ra /ebből 26 társadalmi ösztöndíjat adó hely/, mig a gépgyári gyakorlatnál 43-ról 15-re csökkent, tehát össze­ségében 193-ról 114-re csökkent a gyakorlati helyek száma. Az 1977. évben a gyakorlati helyek számát a lehetőségek­hez képest tovább csökkentjük. Az összevonás mértékét korlátozza az a körülmény, hogy /pl. üzemvezetői, gép­gyári gyakorlat esetén/ nem minden üzem képes nagyobbá létszámú hallgatói csoportot hasznosan foglalkoztatni. A több éves munkával kialakított üzemi gyakorlati munka bevált, hatékonysága fokozódott. Céljukat a gyakorlatok elérték, mert az évek során a Tangazdasággal együtt si­került olyan bázisgazdaságokat és ipari üzemeket kialakí­tani, ahol hallgatóinkat meghatározott munkára osztják be. Ez a körülmény különösen kiemeli az üzemi gyakorla­tok értékét, mert az önálló feladat a hallgatók ambícióját nagy mértékben növeli, érdeklődését leköti, A műszaki, agronómiái és ökonómiai ismeretek, valamint a sok élményanyag gyűjtése mellett a gyakorlati készség fejlesztésén túl nevelési szempontból is pozitívak a gyakorlatok, - talán éppen az egyik legnagyobb értékük - mert a hallgatók többsége életében először végez rend­szeres termelő munkát, s nemcsak szemlélői, hanem ré­szesei is a termelő munkának, a munkavégzés közben szer­zett élmények, tapasztalatok a legértékesebbek, legmara­dandóbbak. A gyakorlaton kerül közvetlen kapcsolatba a hallgató a mezőgazdasági üzemek dolgozóival, akiket később mint mérnöknek, vezetőnek, irányítania kell. 7. Az üzemi gyakorlatok általános értékelése Ib

Next

/
Oldalképek
Tartalom