Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1972
1972. december 11
- 2 -A tankönyv - úgy véljük - az adott tudományterület különleges célú, szilárd logikai rendszerű megalapozott információ forrása® Ezért a tankönyv olyan összefoglaló jellegű, átgondolt szerkesztésű tudományelméleti bázisú esakkönyv, ami bizonyos mértékig a kézikönyv néhány alapelemét is magába foglalja. A tankönyv azonban mégsem kézikönyv. Annál célratörőbb a témavezetés, mert nem a felismerés, hanem a megtanulandó tény és uj ismeretelméleti szakanyag köré csoportositja az alaptárgyi kapcsolódó ismétlést éppen úgy, mint a megerősítő példákat vagy az alkalmazás technikai lehetőségek gyakorlati bizonyitékaits perspektíváit. Az egyetemi jegyzet - ezzel szemben - inkább a vizsgaanyag szisztematikus váza, a vizsgára vald felkészülés megbízható útmutatója és alapbázisa- A tankönyvnél még célratörőbb szerkesztésű, még határozottabb logikájú ismeretváz, amelyben csak a legszükségesebb, a megértést és az alkotókész, önálló gondolkodást elosegitő, de semmi esetre sem "helyettesitő" magyarázatoknak és példa anyagnak van csak helye о A jegyzet terjedelme, szerkezeti felépitése és a logikai gondolatvezetése rendeltetésszerűen akkor célszerű, ha inspirál a jegyzeten kívüli szakimsereti anyag gyűjtésére és helyet hagy a felkészülés során ezek beépülésére® A jó jegyzet - a tankönyvvel szemben - tehát több lehetőséget adhat az előadások /egyéni jegyzetek/, a folyó szakirodalom, a tantárgyi gyakorlatok, a tanulmányutak ás egyéb hallgatói információs források uj ismeretelemeinek "tudatos.vagy felismeréses" beépülésére a vizsgafelkészülés során. A szerényebb terjedelmű egyetemi jegyzet funkcióját tekintve tehát nem "primitívebb" tankönyv, s a teljesebb 14
