Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1960-1961

1960. november 29.

latok tapasztalataira ia. Az előadásokban adott elmélet- től elszakított, "önállósodott" gyakorlati foglalkozások nem tölthetik be hivatásukat.

Az elmélet és a gyakorlat kaocsolata tehát nem korlátozható arra a követelményre, hogy az elméletet alkalmazni kell a gyakorlatra, a gyakorlat pedig igazolja az elméletet, hanem a gyakorlatból újabb elméleti általánosítások igényének kell születnie. Az ismeretanyagot tehát az elmélet és gyakorlat mindhárom relációjában úgy kell elrendezni, hogy az elméleti ismeretek azok gyakorlati alkalmazááára sarkallják a hallgatót, a gyakorlati tevékenység pedig uj elméleti igényeket ébresszen benne. Ez az elv ma is érvényesül a felsőoktatás területén, de nem elég általánosan és nem eléggé céltudatos módon.

Mindebből következik, hogy az elmélet és gyakorlat kapcsolatának erősítését nem tekinthetjük megoldottnak a műhelygyakorlatok, a külső szakmai gyakorlatok időkeretének még oly jelentős mennyiségi növelésével sem. A kapcsolatot minőségileg kell erősítenünk.

V. Néhány módszertani szempont

A tananyag helyes kiválasztása és elrendezése - bár a tartalom szerepe elsődleges - önmagában nem biztosítja a korszerű, színvonalas és hatékony képzést. Korszerűsíteni kell az oktatás módszereit is. Az ismeretek átadásának és a készségek kialakításának eddig is használt legtöbb módszere természetesen továbbra is alkalmazandó. Azonban arra kell törekedni, hogy azok egyértelműbben szolgálják a képzés elé tűzött céljainkat, ezért hatásfokukat növelnünk kell, s uj módszerekkel is ki kell egészítenünk őket. Ennek érdskében;

1./ Az ismeretek és készségek elsajátítását, az értelmi erők és képességek kifejlesztését szolgáló eljárásainkban hatékonyan tükröződjék a dialektika. Az oktatás módszerei is biztosítsák hallgatóink tudatában a dolgok és jelenségek fejlfciésé- nek, összefüggésének, változásának és kölcsönhatásának szemléletét.- 12 -