Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar kari tanácsának jegyzőkönyvei, 1960-1961

1960. november 29.

17. A tananyag felosztása éa elrendezése

A helyesen meghatározott és kiválasztott tananyag felosztását főként a következő két nézőpontból kell vizsgálni: egyrészt tantárgyak szerint, másrészt az elmélet és gyakorlat kapcsolata alapján.

1,/ A tananyag tantárgyak szerinti felosztásának alapjául általában az ismeretek alábbi három körbe való sorolása szolgál:

a/ Alaptárgyak és segédtudományok, b/ Alapvető szaktárgyak, c/ Speciális szaktárgyak.

E három csoport aránya, egymáshoz való viszonya szakonként tág határok között mozoghat, s az a/ és b/ csoport egyes szakokon élesen nem is határolható el egymástól.

Az alaptárgyak és segédtudományok oktatását erősíteni kell. Megfelelő időt kell biztosítani az alapvető ismeretek és készségek begyakoroltatására. Ugyanakkor növelni kell az alaptárgyak és a szaktárgyak oktatásának kapcsolatát. Az alaptárgyakból azt és úgy kell tanítani, hogy az a szaktárgyak igényeit optimálisan kielégítse. Ebből következik például, hogy helyes, ha a műszaki és természettudományos képzésben bizonyos egységes felsőbb matematikai alapvetésen túl mind terjedelemben és időbeli elosztásban, mind a matematika egyes ágait illetően szakonként erősen differenciált képzést nyújtunk. Az alaptárgyak példaanyaga is lehetőleg a szaktárggyal való kapcsolatot szolgálja. Ugyanakkor a szaktárgyak oktatása valóban támaszkodjék a hallgatók alaptárgyi ismereteire.

Az alaptárgyak körébe tartoznak a marxlzmus-leninizmue tárgyai is. Ezeknél is fontos követelmény a szaktárgyakkal való kölcsönös kapcsolat.

Az alapvető szaktárgyak (főkollégiumok és ezek gyakorlatai) körében csak azt a szakmai ismeretanyagot oktassuk, amely az adott szak szakemberei számára feltétlenül szükséges ahhoz, hogy feladataikat színvonalasan láthassák el.

A speciális tárgyak egy szükebb szakterületről nyújtanak mélyebb ismereteket. Egyes területeken, pl. a műszaki képzésben- 9 -