Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola tanácsának jegyzőkönyvei, 1955-1956

1955. október 27.

■5­x Pa.ior La.ios elvtárs, mint a Főiskola kulturfelelőse ismerteti a kulturális munkátérvét, a nehézségeket, az idegenkedést, amit ezen a téren eddigi munkája során tapasztalt. A hallgatók nehezen moz­gósíthatók, sem énnekkart sem zenekart nem sikerült még szervezni. Kéri a tanszékvezetőket, hogy a kulturális rendezvényeken jelen­jenek meg az oktatók is, hogy a hallgatók lássák, hogy oktatóik is résztvesznek a rendezvényeken. Szűcs Sándor. A Friskola kulturális programmját reálisnak, megva­lósíthatónak tartja. Nagyon helyes, hogy Pajor elvtárs elmondta azokat a nehézségeket, amelyekkel meg kell küzdeni. A Főiskola igazgatóságának is mindent meg kell tennie a nehézségek leküz­désére. A Főiskola rendkívül hátrányos körülmények között kény­telen ezeket a feladatokat végrehajtani, az Agráregyetemtől való elváláskor a Kertészeti Főiskola DISZ Bizottsága loo ezer forintot kapott, főiskolánk pedig nemcsak hogy nem kapott semmit, hanem a hallgatóktól az évi 5o Ft-os hozzájárulás is 1/5-ére cső.kent. Van­nak jó zenészeink, azonban hangszer nincs. Hangszerek vásárlására kb. 2o.ooo Ft-ra volna szükség. A diákotthonokkal kapcsolatban meg­említi Erdei Grúz elvtárs feltett kérdését: Vájjon mire van na­gyobb szükség, lakásra vagy diákotthonokra? A kérdés a lakásépítés javára dőlt el, ugyanakkor például hozza fel a Fretake 1 Leó-uti diák­otthont, ahol nem képesek biztosítani megfelelő helyiségeket, az egyetlen helyiség nemcsak kulturális, hanem tanulási célokat is szol­gál. A diák kénytelen a maga kezébe venni az ügyet, mert más módon segítséget nem várhat. Nem ért egyet azzal a nevelési módszerrel sem, amelyet Pajor elvtárs vejtő elvx-ársnő részéről említett, ami­kor is Rejtő elvtársnő a kulturális munkában résztvevő hallgatók ké­sését túlzott szigorúsággal bírálta. Maga is részt akar vállalni az énekkar megszervezésének munkájában, a Párt ezt tekinti a kultur- munka megindítása elsődleges feladatának. Geszti elvtársnő nagy fontosságúnak tartja a diákotthonok kultur- munkáját. Megemlíti, hogy a lemezjátszáson keresztül nem lehet az olyan hallgatókat közel vinni - zenéhez, akik a darabot nem ismerik. Vélem nye szerint az irddalom kérdését nagyobb súllyal kell érvény­re juttatni a munkatervben. BányaIné elvtársnő a helyiség kérdésével kapcsolatban megjegyzi, hogy kulturhelyiség Biztosítása érdekében az Agrártudományi Egye­temmel folytat tárgyalásokat. Az aktiv kulturmunka kérdésével kap­csolatban megjegyzi, hogy nem szabad felmerülnie annak a problémá­nak, hogy valaki a tanulást a kulturmunka miatt elmulasztja. A dolgozók kulturalapjának egy részét ingyenes jegyek vásárlására fog­ják fordítani. Úgy érzi ez nagyon helyes, mert ezzel egyrészt a jó munkát jutalma hatják és alkalmat r\yujthatnak, hogy a hallgató el­mehessen égy-egy hangversenyre vagy előadásra. Lehoczky László osztja at a nézetet, hogy a vizsgák során derülnek ki, hogy a hallgatók általános műveltsége milyen alacsony színvona­lon áll. E ért helyes volna természettudományi, földrajz, történel­mi előadásokat szervezni. Ezek r ;vid előadások lennének, amelyeket a diákotthonban kellene megtartani. Hiányolja a filmvetítést. A Fő­iskolának saját vetitőberendezése van, amelyet nem használ fel. Nemes elvtárs megjegyzi, hogy van a Minisztériumnak saját mozija. Itt kell, hegy a Főiskola megfelelő helyet kapjon és egy-egy jutal­mazott dolgozó igér\ybevehessen. Marián elvtárs nem tartja célszerűnek a házi rendezvényeket neves r

Next

/
Oldalképek
Tartalom