Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola tanácsának jegyzőkönyvei, 1954-1955
1955. április 28.
- 5 Hont János né: Kérdése az, hogy azok a hallgatók, akik elégtelen gyakorlati jegyet kaptak, mehatnek4e szigorlatra? Kun látván: Üzemi gyakorlatnak az a célja, hogy a hallgató az üzemben lássa és tapasztalja azt, amit elméletben tanul, ^zekről a tapasztalatokról egy dolgozatban be kell számolni. Ha a hallgató ott volt a gyakorlaton, de feladata elégtelen, a gyakorlat természetétől függően kell eldönteni, hogy a gyakorlat megismételhető-e vagy sem. Ha a hallgató kombájnolt, de nem ismeri a kombájnt, tehát feladatát nem tudta megoldani, ebben az esetben szóbeli be számolóval, vagy pótgyakorlattal megismételheti a gyakorlatot. Nem vizsgázhat gépek javításából addig, amig gyakorlatból elégtelen jegye van. Szűcs Sándor: Tudatosítani kell a hallgatókkal, hogy gyakorlati jegy nélkül nem vizsgázhatnak elméleti tárgyból. Badar Bálint: A Hl. évfolyam ősszel gazdasági gyakorlaton vett részt. Több olyan hallgató van, akinek gyakorlata elégtelen lett. Ennek egyik oka az volt, hogy a gyakorlat megelőzte az elméletet. Vannak olyan hallgatók, akik kitűnő gyakorlati szakemberek, de elméleti rész gyengébben megy, Így fela datuk elégtelen lett. Nem teljesen reális, ha ezek a hallgatók elbtuknak. Kérése az, hogy a gyakorlatot ellenőrző tanársegédek több segítséget adjanak a hallgatóságnak. Váradi János: Aki a gyakorlaton nem vett részt, annak pótolni kell. Aki résztvett, de jegyzőkönyve elégtelen, ott szóbeli beszámolót kell elrendelni. Ha azon sem felel meg, akkor pótlásra kell utasítani. Felkéri Kiinger elvtársat, hogy azok részére, akiknek gyakorlata áLégtelsi lett, tartson beszámolót. Farkass Imre: A DISZ részéről felszólaló elvtárs azt mondta, hogy kiváló gyakorlati szakemberek elégtelent kaptak, és azok akik könyvből tanulták meg, azok jelest. Ez káros hang,’gppen az ifjúság képviselője részéről. Szekeres László: A mérnökképzés célja az elmélet és gyakorlat összehangolása. Aki jó gyakorlati szakember, de nem tud megfelelő beszámolót készíteni munkájáról, az nem tudja összekapcsolni az elméletet a gyakorlattal. Célunk az, hogy a Főiskoláról kikerülő hallgatók úgy elméletileg, mint gyakorlatilag jó szakemberek legyenek. Szűcs Sándor: Badár elvtárs egy gyakorlati példát hozott j>1 • Nem ért egye Parka ss elv társ erőteljes állásfoglalásával. Sőt helyes volt, hogy Badáa »Ív társ felvetette a kérdést, mert igy megfelelő válasz e setében tisztán látja a valóságot. Mariann István: A Főiskola a hallgatókat nem kombájnvezetőkké, hanem mérnökökké akarja kiképezni. Tehát nem elég csak a gyakorlati tudás, az elméletet is el kell sajátítani. Varadi János: Felkéri Kiinger elv társat, hogy a korabájnolási gyakorlat megoldására a következő t anácsülésen tegyen javaslatot. Badá» elvtárs által felvetett kérdést Kiinger dlvtárssal együttesen vitassák meg. Javasolja, hogy a gazdasági jelentést az idő előrehaladottsága folytán ne tárgyalja a tanács, hanan halassza el a következő ülésre. Ez idő alatt a tanszékvezetők beszéljék meg a útás kérdéseket Szendrői eüvtárssal. Farkasa Imre: A gazdasági jelentés több pontjával nem ért egyet. Különbözil véleménye Váradi elvtársétől abban is, hogy a vitás kérdéseket a tanszék- vezetők Szendrői elvtárssal rövid utón tisztázzák, ügy véli, hogy az említett kérdések tisztázása a Tanács feladatkörébe tartozik. V-adl J,n°-8-: Kéri javaslatának elfogadását ogadását azzal a kiegészlté33el( hogy