Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépesítési Kar tanácsának jegyzőkönyvei, 1953-1954

1953. október 20.

i 3A 11, pont, amely vizsgákról való elmu adas i«*cexuy v»— aoíí, i_Wtóo«Yöl foglalkozik, helyes. hu az indexbe feltüntetjük, de nőm elérteién "bejegyzéssel. Nyitott kérdés a vizsga nyílt, vagy zárt jellege. Véleménye szerint megen edhető, amennyiben a vizsgát nem belbiásplja 4-3 bal., utó jelenlétét engedélyezni. A3, ponttal, ami az utóvizsgák időpontját tárgyalja, Barabás elvtárssal nem ért egyet, mivel az azt eredményezné, négy az utóvizsgára készülő hallgató az előadásokat elhanyagolná. Kóraós még, hogy a vizs. aerec ménveket miként Írják be ; z indexbe, vagy megfejelt, nem felelt meg, vagy pedig eredményes, eredménytelen bejegyzést eszközöljenek. Javasolja, hogy megfelelt, vagy nem felelt bejegyzést“ alkalmazzák. Javasolja uj pontnak a felvételét, a vizsgáztató illetékességének elbírálását, az utólagos tekla- mációk elkerülése végett. A vizsgáztató «gyedül illetékes eldönteni a vizsgázó érdemjegyét.

Kiinger fals a vizsgáztat, tanár illetékescégének kérdése az egyetem ö széf kUran rendézett kérdés. A vizsgáztatót be kell jelenteni a TO. felé, aho: jóváhagyják, és ezután a hallgat rézéről nem merülhet fel az illetékeaség kátsd: Bevonása. Klófordult azonban hogy aas személy helyettesítette a vizsf

aztatót és ereuménytelen vizsgáknál ^elmerült az ellenvetés, féri a továb- i hozzászólásokat.“

dr. 3ra?i Jánosi hegyesnek találja, hogy a vizsgán :ét személy legyen jelei hex tartja szükségesnek, hogyr a bizottságban elnök is tegyen.’ ZiatalubD tanársegédeket Leli bevonni vizsgáztatásnál tapasztalatszerzés szempontjából« ugyanakkor bírálatokkal segitík a vizsgáztatót is. Véleménye szerint helyesebb, ha a kéruéseket a hallgató mar a vizsga előtt tuuja. Természetesei ez nem vonatkozik az egyes számtani példákra, saját tárgyára vonatkozóid túlzott és felesleges óvatosságnak tartja, hogy a tételeket zárva tartsák, melynek ._yakorluti megvalósitása is teljes nehézségbe ütközne páncélszekrény hiányában. A húzást illetőleg nem latja olyan veszedelmesnek, hogy ha a hállga ü a vizsgát lutrijellegűnek mounja, mintha a vizsgáztatót megvádolja azzal, ho,_y például személyi okokból kifolyólag nehezebü kérdést tét' fel neki. A hallgató vizsgáról való távolmurauasánuK Kéruését ne a vizsgáztató döntse el, hanem a dékáni titkárság illetékes sz rve legyen arra hivatott, hogy a hiányzás igazolt, vagy igazolatlan voltat elbírálja és azt az indexbe feltüntesse. A vizsgák nyllvano ságat illetően megegyezik véleménye a tervezettel. Az utóvizsgák tárgyankénti 3-ról két ,őre vafó leszál- litusában egyetért Barabás elvtarssal. helyesnek tartja, ha az utóvizsga a tanulmányx időszak első két hetében történik, mert így az utóvizsgás hallgatók tunulótársai segítse ével könnyebben tua felkészülni, továbbá konzultációra is több lehetősége van.

Beer György: A vizs& ztatásofckal kapcsolatban Gzoboljev elvtárs módszerét islert -ti, mely a húzás módszerét követi, de a lutri jelleget kikúszóböSzeiler Káról : Javasolja, hogy a vizsgákon ne csak a tanszék beosztottjai hanem muä tanszékekről is legyenek megfigyelők, mely a vizsgák komolyságát emeli.

Lázár Vilmos: Tétel lapok szigorúan bizalmas jellegével kapcsolatban fel- l'ioäSu, hőgy ózobjljev eltár3 kifüg észtét e a kéruéseket. A kérdéseket sulypon'ózni kell nehezebbekre és konnyeb ekre. i ” uinuen hallgató egyfor man kap a kérdésemből, na a tanár vizsgázta á3 közben adna fel a kérdéseke ez a vT-egét csak meghosszabbítaná ős nehezítené.

Jun si Zoltán: a viZ3gakéruósek húzása ellen van. Vannak tárgyak, pl. líech nlliaVah y&n:z m vamot neu lehet egyformán sulyportozni, és előfordulhat a az, hop a gyengébb nall_atók elbuknának a vizsgán. Az osztályozásoknál ka orsolatban felveti, hogy a gépelemekből úgy elméleti, mint gyákorla ti vizs