Az adatbázis két kritikus idősíkban mutatja a magyarországi zsidóság helyzetét: a német megszállás és a deportáció kezdete közötti időszakban (1944. március 19. - 1944. május 15.), illetőleg a háború után (1947-1948).

Az 1944-es kérdőívek kiküldését az egyházközségekbe, a beérkező adatok kezelését – minden bizonnyal a megszálló német hatóságok utasítása, és nyomására – a Magyar Zsidók Központi Tanácsa koordinálta, míg a háború után kiküldött adatlapokat a Zsidó Világkongresszus Magyarországi Tagozata Statisztikai Osztálya állította össze.

Az 1944. áprilisi összeírás eddig nem ismert részletekre kiterjedően mutatja be a magyarországi zsidóság helyzetét, az akkori és a háború után kiküldött kérdőívek részben átfedő adattartalma egyedülálló lehetőséget jelent a két időszak összehasonlítására: a barbár kegyetlenség, amely 1944-ben Magyarországon elpusztította zsidóság nagyobb részét, még ezekből a száraz közigazgatási jegyzékekből — a változásokból — is kitűnik.

Az 1944-es összeírás összesen 740 hitközséget ölelt fel, összesen 717 város- és községből. Valószínű, hogy nem Magyarország akkori területének teljes zsidóságát fogja át: több helyről nem érkezett be a válasz, lehet, hogy egy-két karton elkallódott stb. Mégis, nem kétséges, hogy adataival a pillanatnyi helyzetet hűségesen mutatta be, az összeírás a történeti és démográfiai kutatások számára páratlanul értékes anyagot adott a kutatók kezébe.

Az 1944-es adattár a következő adatokat tartalmazza községenként:

• a) A hitközség vezetőjének neve és foglalkozása
• b) A hitközség rabbijának (rabbijainak) neve
• c) A hitközség valamennyi fizetéssel bíró funkcionáriusának, tisztviselőjének összlétszáma
• d) A hitközség adófizetőinek száma
• e) A hitközség lélekszáma
• f) A hitközség felügyelete alatti intézmények
• g) A hitközség kebelében működő egyesületek
• h) A hitközség, intézményei, a területén működő egyesületek anyagi helyzete
• i) A hitközség tagjainak állami adófizetési kötelezettségei és ezeknek mértéke.

Az 1947-1948-as kérdőívek az alábbi adatokat gyűjtötték össze:

A hitközség működési területén élő izraeliták száma; az adott év folyamán bekövetkezett születések, halálozások, házasságkötések, vegyes házasságok, kitérések, betérések, elköltözések, betelepülések, a 16 évnél fiatalabb gyermekek, hitoktatásban részesülő gyermekek száma; a hitközségek működési területén a zsidók tulajdonában lévő földbirtokok terjedelme; az izraelita háztulajdonosok száma; az izraeliták tulajdonában lévő házak, gyárak, üzemek száma; a hitközség tagjainak megoszlása foglalkozási kategóriák szerint, a hitközség adófizetőinek száma; működő kulturális, társadalmi, hitéleti és jótékonysági egyesületek felsorolása.