Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A Herman Ottó Múzeum sorozatai

A Herman Ottó Múzeum sokrétű tevékenységének egyik fontos eleme a tudományos és ismeretterjesztő kiadványok megjelentetése. Ez a kiadói tevékenység a jogelőd Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum-Egyesület révén még a 20. század elejére nyúlik vissza. 1900 és 1907 között gyors egymásutánban jelentek meg a múzeumi évkönyvek (hét kötet), míg később ‒ az 1950-es évekig ‒ csak néhány vezető látott napvilágot.

1955-ben indult a miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1957-ben pedig A Herman Ottó Múzeum Évkönyve című periodika. A Közlemények a múzeum munkatársai, illetve az ide kötődő szerzők kisebb terjedelmű ismeretterjesztő írásai számára biztosított közlési lehetőséget. A nagyobb, tudományos jellegű tanulmányok fóruma az Évkönyv volt. A Közlemények 1993-ban jelent meg utoljára önállóan (anyagi okok miatt), a továbbiakban az Évkönyv részévé vált. A mai múzeumi Évkönyv tehát az egykori Közlemények és Évkönyv ötvözete, ahol több száz oldal terjedelemben minden múzeumi diszciplína képviselteti magát. Az elmúlt évtizedekben sokféle sorozatot indított a múzeum, de ezek közül mára szinte mindegyik megszűnt. A még jelenleg is élő sorozatok az Officina Musei, a Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei, a Topographia Mineralogica Hungariae, a TQS Monographs (közös kiadás). A sorozatok tematikáját jól kifejezik a sorozatcímek. Ezek a sorozatok vagy néprajzi, régészeti, illetve természettudományos írásokat tartalmaznak (A Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai, Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei, Natura Borsodiensis) vagy forrásközléseket, várostörténeti dokumentumokat tárnak az érdeklődők elé (Documentatio Borsodiensis, Miskolc város történetének dokumentumai, Miskolc várostörténeti közlemények). A múzeum alapfeladata, hogy kiállításokon mutassa be gyűjteményeit a nagyközönség számára. E kiállításokról rendszerint különféle vezetők és kiállítási katalógusok tájékoztatják a látogatókat, mint pl. a Borsodi kiállítási vezetők vagy A Herman Ottó Múzeum kiállításvezetői. Országosan ismert a miskolci múzeum ásványtári gyűjteménye. Sorozatuk, a Topographia Mineralogica Hungariae a hazai ásványtopográfiai kutatások egyes eredményeit ismerteti. Sorozataink közül némelyik csak 1-2 számot élt meg, a folytatás több okból elmaradt, ilyen volt pl. az Építészeti Archívum, a Manufaktúrák Magyarországon, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumok munkatársainak bibliográfiája stb.

1975-től 1995-ig jelentek meg a Borsodi Kismonográfiák sokszínű, változatos kötetei. Ezek elsősorban Borsod megye településeinek helytörténeti vonatkozásait tárgyalták, de hat kötet a térség jelentős művészegyéniségeinek portréját festette meg. A kisformátumú, 2003-ban indult Múzeumi Mozaik kilenc füzete a nagyközönség számára is érdekes, aktuális témákat fejt ki röviden, közérthetően (pl: Munkácsy Miskolcon, hagyományos ételek, a bükkábrányi mocsárerdő vagy a várkutatás helyzete).

Említésre méltó még a múzeum első sorozata, a Múzeumi Füzetek (1959). Népszerű, érdekes kötetei ma már leginkább csak a könyvtárak polcain lelhetők fel. Legtöbbjük Miskolc helytörténeti kérdéseivel foglalkozott.

Utolsóként említeném a múzeum ma is élő két fő sorozatát az Officina Museit (Múzeumi Műhely) és a Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékeit.

Az Officina 1993-ban indult. Célkitűzése az volt, hogy a múzeum tudományos munkatársainak összegző, hiánypótló kutatási eredményeit megjelentesse. A sorozatban így változatos néprajzi, történeti, művészettörténeti témájú könyvek láttak napvilágot. A régészeti sorozat eddig megjelent kötetei nagy jelentőségű ásatásokról, évekig/évtizedekig tartó összegző kutatásokról adnak számot.

A sorozatok mellett számtalan önálló kötet is megjelent a Herman Ottó Múzeum kiadásában. Ezek adatait három bibliográfia foglalja össze. A múzeum ‒ nem hivatalos kiadóként ‒ az elmúlt évtizedek alatt számtalan kötet kiadását vállalta magára. "E dokumentumok szakmai jelentősége és szerepe eltérő: vannak a szűkebb szakterületek számára kiemelkedő publikációk, léteznek regionális hatású közlések, s vannak lokális jelentőségű megjelenések is." - írja Viga Gyula a 2005. évi Könyvheti Újság 8. oldalán.


Hideg Ágnes

Herman Ottó Múzeum Szakkönyvtára

Tartalom