Krassó György (1932–1991) a szocialista időszak hazai ellenzéki mozgalmainak az egyik legjelentősebb egyénisége volt. A polgári hátterű Krassót az 1940–1950-es évek útkeresése a csepeli munkások közé vezette, ahol kitanulta az esztergályos szakmát. Tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatta, ahonnan 1955-ben kizárták (csak 1976-ban szerezhette meg a diplomát). Fegyverrel a kézben vett részt az 1956-os forradalom és szabadságharc küzdelmeiben, amiért 1957-ben tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadulhatott. A Kádár-korszakban végig aktív és sokrétű politikai ellenzéki tevékenységet folytatott, amiért folyamatos rendőri zaklatások érték, többször letartóztatták, fizikailag is bántalmazták, külföldre sem engedték utazni. Mivel az ellenzék minden politikai árnyalatot képviselő személyiségével beszélő viszonyban volt, ezért az 1980-as években egyfajta integráló szerepet is betöltött. 1982-ben alapította meg a „Magyar Október Szabadsajtó” Tájékoztatószolgálatot, amely a hazai szamizdatkiadás központi háttérintézménye lett. 1985-ben kiutazhatott Londonba, hogy meglátogassa haldokló bátyját, Miklóst. Bátyja halála után menedékjogot kért és kapott Nagy-Britanniában, így Londonban szervezte újjá a Tájékoztatószolgálatot, folyamatos kapcsolatot tartva fenn a hazai ellenzékiekkel, illetve az emigráns szervezetekkel.

Krassó György hagyatéka élettársa, Háy Ágnes jóvoltából került letétként Budapest Főváros Levéltára őrizetébe (az iratanyag jelzete: HU BFL XIV.47). Jelen közzététel a „Magyar Október Szabadsajtó” Tájékoztatószolgálat kiadványait és a hiányzó példányok kéziratos változatait tartalmazza. A kiadványsorozat 1986 és 1989 között jelent meg nyomtatványként magyar és angol nyelven. Az időnkénti kihagyásokkal, de alapvetően naponta megjelenő számozott hírlevelek döntően a különféle ellenzékinek tekinthető – főként magyarországi – megmozdulásokról, megnyilvánulásokról adnak hírt átlagosan egy-két oldal gépelt terjedelemben. Több esemény egyidejű előfordulásakor több kiadvány is készült egyazon napon. A kiadványsorozatot Krassó előfizetők útján terjesztette. A cél a hírek minél szélesebb körű áramoltatása volt, ezért a kiadvány szövegeit Krassó szabadon felhasználhatónak nyilvánította. Ezt az iránymutatást képviselve engedélyezte Háy Ágnes az iratok internetes közzétételét.

A Budapest Főváros Levéltára őrizetében lévő iratsorozatból több példány is hiányzik, azonban számos kézirat fennmaradt, így módot találtunk arra, hogy a hiányzó kiadványszámokat, ahol lehetett, azok kéziratos példányaival pótoljuk. A sorozat angol nyelvű darabjai tartalmilag nem különböznek a magyar nyelvű kiadványoktól, s a hiányok is ugyanazon számok esetében állnak fenn. A kiadványsorozatot három sorozatba tagoltuk: magyar nyelvű számok; angol nyelvű számok; kéziratok.

A források közzététele a Nemzeti Emlékezet Bizottságának közreműködésével történt.