Délmagyarország 1910-2010



DÉLMAGYARORSZÁG c. napilap online archívuma (1910-2010)

A készítők

A két könyvtár —- a jogtulajdonos Lapcom Zrt. engedélyével — 2013-ban kezdte el a délmagyarországi térség legnagyobb, s országosan is komoly súlyú napilapjának feldolgozását. A projekt extra külső források, pályázati erők NÉLKÜL indult el, a két könyvtár saját erőforrásaiból, az online és papíralapú Délmagyarország szerkesztőségének szellemi és erkölcsi támogatásával dolgozott.

A digitalizáláshoz szükséges példányokat az SZTE Klebelsberg Könyvtár és a Somogyi-könyvtár közösen adta össze, és magában a digitalizálásban is szorosan együttműködnek. Az anyag terjedelme miatt erre az együttműködésre nagyon nagy szükség volt, nem beszélve arról, hogy a feldolgozott állomány minél teljesebbé tétele érdekében is elkerülhetetlen az együtt munkálkodás. A hiányokat az Országgyűlési Könyvtár és az Országos Széchényi Könyvtár segítségével próbáltuk meg pótolni.

A lap történeti, kulturális jelentősége

Maga a lap egészében több mint egy évszázad történelmét rejti, bizton mondható tehát a megsárgult lapokról, hogy a vidéki Magyarország egyik legpatinásabb napilapja. Bátran kijelenthetjük azt is, hogy a Délmagyarország a régió, illetve Szeged történetének olyan fontos forrása, adatállománya, amelynek digitalizálásával, kereshetővé tételével, illetve egyes kiemelt cikkek cím szerinti feldolgozásával olyan lehetőségek nyílnak meg az érdeklődő olvasók és kutatók előtt, amelyeket eddig elképzelni sem lehetett.

A lap első nagy időszaka, az az 1945-ig terjedő kor Délmagyarja volt. Ez volt a klasszikus hőskorszak, majd az aranykor is egyben: Móra, Tömörkény, Juhász Gyula és hasonló irodalmi nevekkel, aztán itt van mindjárt a Nagy Háború, majd utána Trianon és visszhangjai, az egyetem idekerülése, a Fogadalmi templom és a Dóm tér építése, a Nobel-díj, a szabadtéri játékok és a második világháború szörnyűségei. Egy hihetetlenül eseménydús, mégis alig emberöltőnyi idő, városunk és régiónk „sajtólenyomata” 1910 és 1945 között.

A második világháború utáni korszak talán még izgalmasabb. Egyrészt egyre több a ma még élő szereplő, több a hozzánk közelebbi esemény. Másrészt megint több nagy történelmi kataklizma részesei voltunk: hiszen alig éledtünk fel a világégés borzalmai után, elkezdődött, s egyre ádázabbul folyt a „szocializmus építése”, ami aztán egy világraszóló felkelésbe ill. forradalomba, majd szabadságharcba torkollott, amit a súlyos megtorlás, majd az emlékezetes „Kádári konszolidáció” követett.

Hány lap és oldal?

Érdekes volt szembenézni azzal is, mekkora mennyiségről van szó? Ha pl. egy évben minden nap megjelent volna a napilap, akkor a 103 évfolyam alatt elméletileg 37.595 szám jelenhetett meg összesen. Az eddigi tapasztalataink alapján inkább azzal számolunk, hogy átlagosan 300 körüli lapszám jelent meg egy évben ténylegesen. Ez is több mint 30.000 lapszámot adott ki kb. a projekt végére. Számoljunk tovább! Ha egy számot 14 oldalasnak veszünk (ez picit túlzó, mivel még 1994-ben is „csak” 12-16 oldalas számok vannak, 2003-ban már 24 oldalast találtunk, a 1920-as évekből viszont beérhetjük 4-6 oldalassal…), akkor 521.220 oldalt mutat a terjedelmi becslés. Tehát kb. 300-350 ezer oldal az egész mennyiség, ha mindezt el akarjuk képzelni fizikailag: kb. 20 méternyi súlyos és hatalmas kötetet jelent a polcokon.

Tartalom