Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi vezetőtestületi jegyzőkönyvei

Egyetemi Tanács jegyzőkönyvei
Mária Terézia 1770. október 24-i elhatározásával királyi egyetemi consistoriumot (Egyetemi Tanácsot) állított fel. A testület kinevezett elnökből, a négy kar (bölcsész, jogi, teológiai és orvosi) és az egyetemi gimnázium igazgatójából állt. Működését az 1770/71. tanévben kezdte meg. Feladata az egyetem képviselete a király és a kormányszékek előtt, a tanulmányi ügyek irányítása, tanévekről jelentés készítése és ezek felterjesztése. A későbbiekben elnöke a rektor, tagjai a jegyző, valamint a kari dékánok és prodékánok voltak. 1950 után lényegesen bővült az Egyetemi Tanács összetétele tanárokkal és különféle társadalmi szervek képviselőivel. Az Egyetemi Tanács üléseiről jegyzőkönyvek készültek, a fennmaradt első, 1940/41. tanévi kötetben még havi egy üléssel találkozunk, az 1950-es évek közepétől évente négy-öt ülésre került sor. Az 1946/47. évi tanévtől hiánytalan a jegyzőkönyvek sorozata. 1952-től az elhangzott hozzászólásokat nem rögzítették a jegyzőkönyvben, mellékletként külön sorozatban találhatók meg a levéltárban. Az 1971/72. évi tanévtől a mellékleteket is tartalmazzák a jegyzőkönyvek. Az 1990 utáni időszakban a tanácsülésekről már csak hangszalagok készültek, és csak az előkészítő iratokat és a határozatokat gépelték le.

Állam- és Jogtudományi Kar jegyzőkönyvei
A Jogi Kar felállítására az Egyetem alapítása után harminckét évvel, 1667-ben került sor. Kezdetben Facultas Juridica-nak nevezték, és ez a jezsuita korban nem is változott. II. József reformtervei között szerepelt az az elgondolás, hogy a Jogi Kar elsődleges feladata állami tisztviselők nevelése, akik számára viszont elengedhetetlen a politikai és államtudományok együttes ismerete. Az előadások tárgya ennek megfelelően kibővült, a Kar pedig a Facultas Juridico-Politica nevet kapta. Amikor az egyetemen a tanítási nyelv a latin helyett a magyar lett, a neve Jog- és Államtudományi Karra változott, és ezen a néven működött egészen 1948-ig. 1948 és 1950 között a neve Jog- és Közigazgatástudományi Kar volt, mivel a Karon közigazgatási képzés is folyt. 1950-től ezt a képzést átvette a Közgazdasági Egyetem, azóta a kar neve Állam- és Jogtudományi Kar.
A Kari Tanács a kar legfontosabb döntéshozó testülete. Tagjai az egyes tanszékek és a kar vezetői, társadalmi szervezetek, egyesületek képviselői, később a hallgatók képviselői voltak. A kari tanács üléseit korszakoktól függően különböző időközökben tartotta. Két-három hét, esetleg egy hónap telt el két ülés között, de ha szükséges volt, a dékán gyakrabban is összehívta a tanács tagjait. Az ülések rendes és rendkívüli ülésekre oszlanak, alkalmanként az egyetemi tanács közös ülést tartott a kari tanáccsal. A kari tanácsi jegyzőkönyvek a kar történetek legfontosabb dokumentumai. Minden lényeges, a kart érintő kérdés a Tanács elé került. A jegyzőkönyvek sorozata 1900-ban kezdődik.

Bölcsészettudományi Kar jegyzőkönyvei
1635-ben két karon indult meg a tanítás, a Facultas Theologica-n és a Facultas Philosophica-n. A magyar nyelvű oktatás bevezetése óta a Facultas Philosophica neve Bölcsészeti vagy Bölcsészettudományi Kar. A kar keretében állították fel 1782-ben az Institutum Geometricum-ot, a mai Műszaki Egyetem elődjét, amely 1850-ig tartozott a karhoz. A kar feladata volt a tanárok képzése is. 1949-ben a kar kettévált, a természettudományokkal foglalkozó tanszékek külön Természettudományi Karrá alakultak. Újabb szervezeti változás következtében a Nyelv- és Irodalomtudományi, illetve Történettudományi Kar 1953-tól 1957-ig külön dékáni hivatallal, azaz önálló karként működött. 1957-ben a két kar ismét egyesült, és Bölcsészettudományi Kar néven működik. A Kari Tanács jegyzőkönyvei 1889-től hiánytalanul fennmaradtak.

Természettudományi Kar jegyzőkönyvei
A természettudományi tárgyakat 1949-ig a Bölcsészettudományi Karon oktatták. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete értelmében a Bölcsészettudományi Kar huszonkét tanszékéből, a Botanikus Kertből és a Fizikai-, Kémiai- és Embertani Intézetből 1949. május 16-án alakult meg a Természettudományi Kar. 1953-ban a kart kettéválasztották Matematikai-Fizikai-Kémiai és Élet- és Földtudományi Karra. A két fakultás 1957-ben egyesült ismét Természettudományi Karrá. A kari tanácsülési jegyzőkönyvek közül a kezdeti évekből csak kettő maradt fenn. A jegyzőkönyvek sorozata az 1958/59. tanévtől folyamatos.

Tartalom

Oldaltérkép