A Dávid Ferenc alapította, az európai vallástörténetben is egyedi helyet elfoglaló Unitárius Egyház az Erdélyi Fejedelemség négy bevett vallásának (religiones receptae) legkisebbikeként a világon elsőként 1568-ban a tordai országgyűlésen törvénybe foglalta a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, így az erdélyi gyülekezetek számára biztosította a szabad lelkészválasztást is. Ez a Magyar (Erdélyi) Unitárius Egyház megalakulásának éve is. Az évszázadok során az Egyház elnevezése többször változott. Trianon, illetve a II. világháború után az egyház Romániai Unitárius Egyházra (2003-tól Erdélyi Unitárius Egyház) és Magyarországi Unitárius Egyházra tagolódott (1971), majd 2012-ben Magyar Unitárius Egyház néven ismét egyesült. – Püspöki székhelye Kolozsvár, itt működik a Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltára és Nagykönyvtára, melynek gyökerei a 18. századra nyúlnak vissza. – A budapesti székhelyű Dr. Szent-Iványi Sándor Unitárius Gyűjtemény (Könyvtár, Levéltár) elődje a 19. sz. végétől eredeztethető, fenntartója a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete. – A digitális adattárat gyűjteménytípusonként tesszük közzé, levéltári források és könyvtári dokumentumok szerint, többféle erőforrás segítségével (egyházi erőforrások, NKA, EMMI).