Ferencváros-Zágrábi Dinamó Centenáriumi mérkőzés, 2000. augusztus 28.
je akkoriban még nem érte ei Uruguay vagy Argentína erejét. Édesapámék azonban büszkék voltak arra, hogy Sao Pauio válogatottja 14 éven át volt veretlen otthon, pedig játszottak Argentína legjobbjaival is, Paraguay, Chile válogatottjával, sok-sok klubcsapattal és nem nyert itt Spanyolország, Belgium nemzeti 11 -e sem. A Ferencváros törte meg a sorozatot, és utána ez a remek csapat nyert a kétszeres olimpiai bajnok Uruguay otthonában is, sőt Argentina vezető klubjai (River Plate, Racing Club ellen is), szóval hatalmas lett a respektje a magyar csapatnak...- Nagy Béla barátom könyvéből megtudhattuk, hogy a brazilok gyorsan szerveztek egy visszavágót is az első meccs után...- Nézze, akkor nálunk csak a brazil válogatott és a Palestra tudta legyőzni a Ferencvárost, persze hogy fűtötte a visszavágás a büszke „Paulistákat” és a szurkolókat. Sikerült is éppen 2-1 arányban győzni, de ez nem kissebbítette a magyar gárda sikereinek fényét, megint hatalmas tömeg élvezte a játékot és elismerte, hogy olykor a szerencse is segítette Sao Paulot.- Édesapja foglalkozik még a labdarúgással?- Szerencsére még közöttünk él, 86 évesen. Otthonról nemigen mozdul ki, de a televízióban követi a meccseket. Ő nem futott be nagy karriert, bár büszke arra a 15 évre, amit Sao Paulo és Palmeiras játékosként eltöltött. Többször volt állami bajnok és tagja volt a paulista válogatott keretnek is. Mindig szeretettel emlegette a magyarokat, akik már a 20-as, 30-as években is kiválóak voltak és később is a szép, szellemes „brazilos” technika zászlóvivőiként maradtak meg emlékeiben.- Ön is volt igazolt labdarúgó?- Kölyökként a Palmeirasban, persze, de tudja azért nálunk sem lesz mindenki Pelé, Rivaldo, vagy Roby Carlos, úgyhogy megmaradtam szurkolónak és támogatónak. Kérem tolmácsolja üdvözletemet a mai Ferencvárosnak, játékosainak, vezetőinek és szurkolóinak. Tudom, a világ ma nem a magyar futball sikereitől hangos, de ahol ilyen gazdag hagyományok vannak, ott eljön majd a sikerek ideje újra. A Palmeiras múzeumában a legendás elnök Cavelleiro de Vivo képe mellett (aki a meghívásokat szervezte), ott látható az akkori Ferencváros képe is, a brazil újságok felsőfokú dicséretei mellett: Amsei—Takács I, Hungler, Lyka-Bukovi, Obitz—Táncos, Takács, Turay, Toldi, Kohut. Elküldöm majd Önnek a fotót, ahol édesapám először látható a Sao Paulo mezében és remélem sikerül még felkutatnom más emlékeket az Önök múzeuma számára is, remélem a távolság ellenére barátok maradunk, mi zöld-fehér „családtagok”! Füzesi Péter 19
