Válogatott labdarúgóink arcképcsarnoka (1981)
Egy korszakváltás zökkenői „Vegyes tavasz” - ígéretes nyár?... Balta József A tavalyi moszkvai olimpia után, majd az 1981-es kiugróan jól sikerült hazai csapatbajnoki sorozatokat követően (hadd emlékeztessük a Kedves Szurkolót a szabadfogású aranyra és a kötöttfogásban elért pompás ezüstre!) Kruj Iván, birkózó-szakosztályunk vezetőedzője nem titkolta reményét: a götebor- gi kötött-, illetve lódzi szabadfogású EB-n erősen hiszi, hogy egyszer elhangzik a magyar Himnusz, mely mögött a zöld—fehér „töltetet" ünnepelheti a sportágat szeretők széles tábora. Krujnak nem lett igaza. Mindkét kontinensverseny a várakozáson alul sikerült. PUKI, AZ NO. 1.! Már amennyire várakozáson alulinak nevezhető Bállá Jóska újabb EB-ezüstér- me. Lódz, a jégkorongpalánkok között felállított három szőnyeg. Két ferencvárosi a négynapos verseny mélyvízében. Változtak a szabályok, rövidült a mérkőzésidő, új „fej", higgadt ész, azonnali kezdeményezés kell már ide. Bállá Jóska mellett ott van a szerencse. Öten vetik alá magukat a sorsolásnak a nehézsúlyban: a nagy favorit szovjet Haszimikov és a 215 centis lengyel „sorompónyi kezű" Sandurski Fehér István a másik oldalra kerül. Nem sajnáljuk . . . Jóska a Moszkvában ötkarikás ezüstös, akkor még 100 kilós bolgár Cservenkov ellen a döntő jogáért harcol, mert két ágon gyúr a mezőny — s itt ugye ők csak ketten vannak. A bolgár szénfekete, a klasszikus görög szobrok izomzatát idéző külalakkal, s annál is esztétiku- sabb birkózóstílussal rendelkezik. Puki előnye pedig az, hogy vagy húsz kilóval nehezebb, s ebben a súlycsoportban nagyobb a neve. — Az első menetben aládolgozol, fárasztod, majd utána már jöhet az „aprítás" — mondja a meccs előtt dr. Hegedűs Csaba szövetségi kapitány. Puki betartja az „ukázt", derekasan ropogtatja a bolgárt, szívja erejét, lesi az alkalmat a lábkirúgásra, vagy más szabadfogású megoldásra. Azután jól kont- rázik mindenre figyel, bírja a bolgár le- rángatási kísérleteit. Erős, sebezhetet- len. Nyer 2 : 1-re úgy, hogy átvészeli a bírók által kissé korán megadott „békahelyzetet", a parter-t, ami bizony óriási előny az új birkózásban — ha valaki meg tudja csinálni belőle a hídbabillen- tést vagy pörgetést. Itt van hát a döntő. 1975 és 1977 után harmadszor léphet fel a július 27- én huszonhatodik életévét betöltő büszkeségünk a kontinensversenyes elsőségért. Az ellenfél a félelmetes világ- és Fodor János Európa-bajnok Haszimikov. Puki roppantul koncentrál. Cseppnyi félelem sincs benne amikor felmegy a szőnyegre. Összekapaszkodnak. Közel azonos súlyok mindkét oldalon, alaposan ismerik is egymást. Azután Haszimikov becselez, Puki okosan ellép a manőver elől — és akkor beakad a sarka a szőnyegbe, billen a mázsán felüli test és Haszimikov már oda is robban. Befogja a combokat keményen, s hiába próbál hidalni egy hosszú percig Bállá. A vasmarkok keményen tartják az „ajándéklehetőséget". Nyolcvankilenc másodperc, tus. Bállá — életében harmadszor is —: EB-ezüst. — Csak? — kérdez vissza egy eléggé nem járatos lengyel újságírónak, amikor az feltételezett csalódottságáról faggatja. — Dehogy „csak" az az ezüst! Büszke vagyok rá, bár valóban többet vártam magamtól. Az az érzésem, hogy ha tartottam is a hat perces új birkózókorszaktól, ennek a bizonytalanságnak már vége. Igenis felkészültem! Haszimikov ellen is lett volna esélyem, ha nem csúsztam volna meg. Dehát ez a sport. Igen, és a birkózósport históriájában Bállá József most ugrott előre abszolút éllovassá! Kerek egy tucat felnőtt világ- versenyen indult, összesen huszonöt EB-pontot gyűjtött. Tegyük hozzá: ez az EB-mennyiség a hetedik kontinens12
