Honvéd-Fradi jubileumi labdarúgótorna (1974. augusztus 10-11.)
SCHAFFER A TATABANYÁBAN - A FRADI ELLEN Érdekesebb „barátságos” mérkőzések A bajnoki és a nemzetközi mérkőzéseken kívül általában a hazai serleg- és díjmérkőzések azok, amelyeket a szurkolók figyelemmel kísérnek. Vannak azonban olyan találkozók is, amelyek egyik kategóriába sem sorolhatók. Az FTC 75 éves történetében is voltak ilyen mérkőzések. Ezekből idézünk fel most néhányat. 1903. november 15.: FTC—Magyar Üsző Egylet 11:1. A MUE elleni bajnoki mérkőzésre hivatalosan a fenti időpontban nem került sor, mivel az ellenfél a megengedettnél kevesebb játékossal tudott volna csak kiállni. A két pont természetesen az FTC-é lett, de a nézők mégsem távoztak — játék nélkül. FTC-játékosokkal kiegészítve kiállt a MUE és ekkor jött létre a nagy gólarányú eredmény. Ez volt egyébként az első eset, amikor az FTC a fenti módon jutott a két bajnoki ponthoz. 1907. július 1.: FTC—Pozsonyi TE 4:2. A Fradi így állt fel: Medgyessy— Rumbold, Jancsarek—Csizmadia, Gorszky, Weinber—Iványi, Korodi, Ecker, Schlosser, Weisz. Gólok: Ecker (2), Korodi, Schlosser. A Ferencváros az 1906—07-es bajnoki idény után a Sertésvágóhíd vendéglőjében ünnepi vacsorán vett részt. Itt a játékosok elhatározták, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a nyári hónapokban is együttmaradnak, edzést tartanak és egy-két előkészületi mérkőzést is játszanak a bajnoki nyitányig. Ilyen módon került sor a pozsonyi vendégszereplésre a nyári idő alatt. Az összeállítás érdekessége: mezőnyjátékos, Medgyessy védte az FTC kapuját. 1912. augusztus 25.: FTC—Tatabánya 4:3. Üllői úti pálya. FTC: Fritz—Mang- litz, Payer—Weinber, Bródy, Blum— Weisz, Pataki, Koródi, Schlosser, Tóth. Gólok: Schlosser (2), Korodi, Pataki. Eredetileg ez a találkozó lett volna az országos bajnokság döntője, a budapesti és a vidéki bajnok között. Az MLSZ azonban az országos döntőt nem írta ki, így az FTC automatikus országos bajnok is lett. A Tatabánya kérésére azonban mégis létrejött a találkozó — barátságos alapon. A mérkőzést megelőzően rendezték az FTC házi atlétikai versenyét, amelyen részt vettek a labdarúgók is, így a játékosok elég fáradtan álltak ki a mérkőzésre. A tatabányaiak alaposan megszorították az FTC-t. Különösen az akkor a Tatabányában futballozó Schaffer Alfréd, a Spéci volt elemében, egymaga három gólt szerzett. Az FTC-ben ekkor mutatkozott be zöld-fehér mezben Tóth Potya István. Visszavonulásáig le sem vetette... 1944. október 22.: Ferencváros— Kispest 6:0, Üllői út. Ferencváros: Csikós—Rudas, Tátrai—Sárosi III, Kéri, Nagy II—Lukács, Gyulay, Sárosi I, Lakat, Gyet- vai. — Kispest: Mindszenti—Olajkár I, Gazdag—Bozsik, Villányi, Perjé- si—Boros, Béres, Nemes, Mészáros, Puskás. Gólok: Sárosi (4), Gyulay, Gyetvai. A hadihelyzet miatt az erre a vasárnapra kisorsolt mérkőzéseket csak barátságos alapon, zárt kapuk mellett rendezhették. A szurkolók azonban — lehettek 300-an — bejutottak a pályára, hogy kedvenceiket nézhessék. A Ferencváros csatársora nagyszerű formát mutatott. Idézet az egykori tudósításból: „Az 59. percben igazi Gyetvás-gólnak tapsolhattak a nézők. Sárosi, Lakat, Gyetvai a labda útja, a Fradi válogatott balszélsőjét nem fogja senki, Gyetvás a 16-os sarkán megáll, jól megcélozza a kapu bal sarkát, s a következő pillanatban irtózatos erejű csavart lövése utat talál a kispesti kapuba. 4:0. — Ezért a gólért érdemes volt kijönni — mondják többen is a szurkolók közül.” Bp. Honvéd—Bp. Kinizsi (2:1) mérkőzés a Népstadionban. Kié lesz a labda? Középen Faragó kapus, Bozsik, Palicskó, Mátrai, háttal 10-es számmal Vilezsál
