Honvéd-Fradi jubileumi labdarúgótorna (1974. augusztus 10-11.)
IFJÜ TEHETSÉGEINK MAGYAR ISTVÁN Vannak edzők, akiknek erénye nem is annyira szakmai képességében, mint inkább abban rejlik, hogy meglátják a tehetséget. Sajnos, az utóbbi időben kevés szakember rendelkezik ilyen „adottságokkal”. Valamikor a Fradiban a felejthetetlen Izsák Károly, a Zsazsa bácsi látta meg oly sok fiatalban: ezzel érdemes foglalkozni, erről még hallani fogunk. Egy ilyen felfedezés eredménye volt két évvel ezelőtt Magyar István is, akit Kertész János, az FTC volt ifjúsági edzője hozott el az Üllői útra. Később Rákosi Gyula edző gyúrta, formálta a fiatal, tehetséges, sok szélsőerénnyel megáldott játékost. A Ferencvárosban magasak a követelmények minden poszton. Főleg azonban a balszélen, ahol nemrég még Fenyvesi Máté játszott, az idősebbek pedig jól emlékeznek Gyetvaira, Keményre és Kohutra is. Utóbbi például, mint szélső játékos a kapusok réme volt. Magyar Pista váratlanul került az első csapatba, ahol Dalnoki Jenő edző irányítása mellett egyre jobban csiszolódik a játéka, ismeri meg az igazi szélsőjáték fortélyát. Magyar azonban — még nem kiforrott játékos, nagyon sokat kell még tanulnia (ezt ő maga is tudja). Kár, hogy a közönség egy része mindjárt sokat vár egy fiatal futballistától, akit szinte az egyik napról a másikra dobtak a „mély vízbe” Márpedig itt jól kell „úszni”. Magyarban megvannak azok a jó tulajdonságok, amelyek képessé teszik arra, hogy gyökeret verjen a Fradiban. Ehhez azonban még sok idő. szorgalmas munka, odaadás szükséges. Ha Magyar Pista fejlődése jó irányban halad — márpedig ebben bízhatunk —, akkor sok örömet szerezhet majd a szurkolóknak az Üllői úton... EIPEL FERENC „Érdekesen indult a pályafutása: az egyik toborzón kedves szavak kíséretében eltanácsolták, mert túl kicsinek találták. Nem hagyta magát. Átment a másik öltözőbe, ott is beöltözött és újból szerencsét próbált. Agárdi Ferenc edző rájött a turpisságra, de azért felvette a serdülők közé.” Így ír Eipel Ferenc kezdeti lépéseiről a FRADI HlRADÖ februári száma. Ez már jó régen történt, több mint 13 évvel ezelőtt. Azóta sok minden változott Eipel Ferenc életében. Egy- időben úgy volt, hogy abba kell hagynia a sportolást, hosszabb ideig tartott a kényszerpihenő. Nagyon kevés fiatalban lett volna ennyire energia, hogy újra elkezdje. Eipel Feri azonban valósággal megszállottja a labdarúgásnak. Hihetetlen szorgalommal igyekezett behozni a mulasztottakat És amikor az első csapatba meghívták — nem volt nála boldogabb ember. Igaz, már túl van azon a bizonyos fiatal korhatáron, de nem annyira „öreg”, hogy ne tudná kiverekedni magának a helyet az első csapatban, ö is tudja, ez nem könnyű, sőt — nagyon nehéz. Az átlagnál többet kell nyújtania annak, aki a Fradiban játszik. Ezt követeli meg a Fradi-mez, a ferencvárosi hagyományok, a 75 év oly sok sikere, azok a futballisták, akik hírnevet szereztek a klubnak. Eipel nemcsak szorgalmas, hanem tehetséges is. Minden tehát csak rajta múlik. Sft* J* 24
