Bajnokcsapat a VVK-ért (1967. november 15.)

(játyyÁw&oU Tulajdonképpen idézőjelbe kellett volna tennünk a címben szereplő szót, hiszen „maszek-gyárosok" nálunk már nincsenek. Hogy mégsem tettük idéző­jelbe, annak az az oka, hogy a labda­rúgó-pályákon még — szerencsére - ta­lálunk ilyeneket. És köztük - mint évtize­dek óta mindig - sok a ferencvárosi. Nincs szándékunk teljes listát adni a zöld-fehér mezben játszó nagy góllövők­ről, de néhányukat megemlítjük. A Fe­rencváros első, igazán gólképes csatá­rának Schlosser Imrét, a fénykorában „Slózi"-nak becézett, később egy időre az MTK-ba átlépett játékost tartották. Volt idény, amelyikben majdnem hetven gólt llőtt s egyáltalán nem számított rit­kaságnak az olyan bajnoki viadal, ame­lyiken négy-öt góllal terhelte meg az ellenfél hálóját. Vele egyidőben Borbás Gáspár dr., a kilencszázas és tízes évek FTC-balszélső- je is rendkívül gólképesnek bizonyult. Pataky Mihály, a szellemesen irányító középcsatár ugyancsak a gólgyárosok közé tartozott. A huszas években Takács József, a „kis Toki" (azért kis Taki, mert bátyja, Géza is ott játszott az FTC-ben, hátvédet), egymás után háromszor volt gólkirály, majd egy év kihagyással ne­gyedszer is. Később Toldi Géza, a „szív­ember”, majd Sárosi György dr. tarto­zott a legeredményesebbek közé a fe­rencvárosi csatárok közül. A felszabadulás után Deák Ferenc, később Friedmanszky, 1959/60 óta pe­dig Albert Flórián lépett a leggólképe- sebb csatárok táborába. Takács II József, a sokszoros gól­király Albert külön klasszist képvisel még a legnagyobb góllövők között is. Magas fokú játékintelligenciájával, ragyogó helyzetfelismerésével, páratlan technikai képzettségével és taktikai fegyvertárával feltétlenül a világ legjobb csatárai közé tartozik. Abszolút kétlábas, emellett a feje is „életveszélyt” jelent az ellenfél kapusára. Farkas Gábor: „Köszönjük, fiúk” Farkas Gábor, a Ferencváros lab­darúgó szakosztályának elnöke így foglalja össze véleményét a bajnok­ságról : — Indulás előtt is bíztunk a fiúk­ban, de ilyen biztos bajnokságot — őszintén mondom — legmerészebb álmainkban sem vártunk. Kétségte­len, hogy a mieink a reméltnél lénye­gesen jobb átlagteljesítménnyel ruk­koltak ki, a nagy vetélytársak pedig — az Újpesti Dózsa és a Vasas — va­lamivel gyengébbel. Az egész szak­osztály nevében csak annyit tudok most mondani: köszönjük, fiúk. ŐK TIZENNYOLCÁN Az 1967. évi bajnokságot 18 játékos harcolta ki. Születési adataik: Albert Flórián Branikovics László Fenyvesi Máté dr. Géczi István Havasi Sándor Horváth László Juhász István Karába János Katona Sándor Mátrai Sándor Novák Dezső Páncsics Miklós Rákosi Gyula Rátkai László Szőke István Szűcs Lajos Takács Béla Varga Zoltán 1941. szept. 15. 1949. dec. 18. 1933. szept. 20, 1944. márc. 16. 1941. okt. 30. 1944. febr. 9. 1945. júl. 17. 1942. ápr. 19. 1943. febr. 21. 1932. nov. 20. 1939. febr. 3. 1944. febr. 4 1938. okt. 9. 1944. márc. 1. 1947. febr. 13. 1943. dec. 10. 1940. dec. 19. 1945. jan. 1. A Real Zaragoza bajnoki mérkő­zése Madridban. Alarcia kapus a levegőben úszva öklözi ki a lab­dát a támadó csatár elől

Next

/
Thumbnails
Contents