Kraus, Naftali (szerk.): Izrael fohásza. A zsidó újév imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 3. (Budapest, 1997)
A lubavicsi rebbe nyomán: Mi is Ros Hásáná?
XXXI MI IS ROS HÁSÁNÁ? és az a szilárd elhatározás, hogy a jövőben teljesítjük az Örökkévaló akaratát - ez pedig feltételezi, hogy elfogadjuk uralkodónkként. Ros Hásáná napján az Örökkévalóhoz fűződő kapcsolatunk lényegére összpontosítunk: uralmának elfogadására, hiszen ez képezi a micuák betartásának és a tesuuának az alapját. A VALÓDI ÉN Az Örökkévalóhoz fűződő kapcsolatunk miért uralmának elfogadáséval válik kézzelfoghatóvá? A válasz annak felismerésében rejlik, hogy egyéniségünk kaleidoszkópja mögött rejtőzik lényünk legfontosabb alkotóeleme, isteni lelkünk, amely ״valósággal része az Örökkévalónak” (Tártja, 2. fej.). Valós lényünket nem a szabad önkifejezés, nem a ״légy önmagad” elv mutatja meg igazán, hanem az Örökkévaló uralmának elfogadása az amiben kifejezésre juthatnak valódi képességeink. Azzal, hogy felfedjük az Örökkévalóhoz fűződő kapcsolatunk lényegét, saját magunk legfontosabb vonását tárjuk fel - azt a központi elemet, amely leginkább kifejezi, kik is vagyunk valójában. Éppen ezért, amikor arra kérjük az Örökkévalót, hogy ״dicsőségedben uralkodj az egész világon” (43. oldal), e kérésnek mélyről fakadó vágyat kell kifejeznie, s nem lehet csupán könnyedén kiejtett szavak sorozata. Létünk minden aspektusát - lényünk legrejtettebb valóját - az Örökkévalónak kell ajánlanunk. Ha Ros Hásáná napján elfogadjuk az Örökkévalót a mi Uralkodónknak, az közelebb hozza uralmának végső megvalósulását a Megváltás Korában. Akkor ״az Örökkévaló lesz az uralkodó az egész földön. Azon a napon az Örökkévaló lesz az egyetlen, és Neve az egyetlen” (100. oldal). Bárha bekövetkezne a közeli jövőben!
